Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 75. (Budapest, 1991)

Adalékok Julius Schnorr von Carolsfeld Képes Bibliájának 15. lapjához

mény a bűnös emberiség vízözön előtti állapotát mutatja be.

11 Elképzelhetőnek tartja, hogy a jobb felső sarok két szárnyas figurájával Bosch az angyalokra célzott, a Szet és Kain leszármazottairól szóló tant pedig a festményen szereplő feltűnően sok néger ábrázolásával hozza összefüggésbe; egy időben széles körben elterjedt az a nézet, mely a négereket Kain törzsével azonosította. Schnorr rajzának ikonográfiái előzményeit kutatva úgy tűnik, egy hagyománynyal nem rendelkező, csak elvétve ábrázolt témával kerültünk szembe. Jogosan vetődik fel a kérdés, mi késztette a 19. századi művészt e szokatlan témaválasztásra, s tradíció híján milyen támpontokat talált a történet vizuális megjelenítésére. A budapesti rajz Schnorr híres 240 fametszettel illusztrált Képes Bibliájának 15. lapjához készült előtanulmány. Jelentése csak a Biblia egészét vizsgálva értelmezhető.

12 Schnorr 1819-ben Rómában kapcsolódott be a nazarénusok által közösen illusztrálandó Biblia tervezgetésébe, melynek ötletét Overbeck vetette fel.

13 Részt vett a munka összehangolására létrehozott Künstlerverein, majd az 1824-es Komponieverein tevékenységében. Művészbarátaival versenyszerűen készítettek rajzokat az előre kitűzött bibliai témákhoz, majd megvitatták a kompozíciókat.''

1 Schnorr egyre inkább magáévá tette a tervet s látva a közös munka sorozatos megakadását, 1824 táján felmerült benne, hogy a Biblia illusztrálását önállóan folytatja.

15 1825-ben már arról számolt be apjának, hogy jónéhány bibliai tárgyú lapját sikerült eladnia, a kompozíciók esetleges későbbi felhasználása céljából azonban mindegyikről készített másolatot. Témaválasztása ekkor még meglehetősen esetleges volt, mint apjának írja: „Die Gegenstände habe ich bisher nach Lust und Laune gewählt und keine bestimmte Ordnung befolgt."

lfi Egy évvel később már szisztematikusan foglalkozott a Bibliával, és listát állított össze az illusztrálandó ótestamentumi jelenetekről.

17 A budapesti rajz tárgya azonban nem került ezek közé. 1827-ben 1. Lajos meghívására Münchenben telepedett le, és a királyi rezidencia monumentális festészeti munkálatai szinte minden energiáját lekötötték, a Biblia kiadásának tervét azonban nem adta fel. 1834ben Schnorr régi jó barátja, Christian Carl von Bunsen karolta fel az ügyet, és a 11 Gombrich, E. H., Bosch's Garden of Earthly Delights, Journal of the Warburg and Courtauld Institute 32 (1969) 162-170. Gombrich nyomán W. Stechow hívta fel a figyelmet a 17. századi holland festészet ismételten ábrázolt csoportjára, mely a dorbézoló, bujálkodó embereket mutatja be. s a képek hátterében megjelenő bárka már előrevetíti a sorscsapást. Stechow ezeket a képeket nem hozza kapcsolatba a Ter. 6,1 4 szakaszával. L. Art Quarterly 35 (1972) 165-175. 12 Die Bibel in Bildern, 240 Darstellungen, erfunden und auf Papier gezeichnet von Julius Schnorr von Carolsfeld, Leipzig Georg Wiegand's Verlag 1X60. A Biblia angol és francia kiadóknál is megjelent. Száz lapos magyar változata: A Szent Biblia díszes képekben, Pest 1860; Nachdruck der Erstausgabe von 1860 mit einem Nachwort von Ingeborg Krueger, Zürich 1972; a Képes Biblia történetéhez 1. Schahl, A., Geschichte der Bilderbibel von Julius Schnorr von Carolsfeld, Phil. Diss., Leipzig 1936; Julius Schnorr von Carolsfeld. Die Bibel in Bildern und andere biblische Bilderfolgen der Nazarener. Kat. Ausst. Clemens-Sels Museum, Neuss 1982-1983. 13 Schahl, /. m. 10-11; Howitt, M., Friedrich Overbeck. Sein Leben und Schaffen 1. Freiburg i. Br. 1886. 346-348. 14 Schahl, /. m. 14-15, 27-29; Schnorr von Carolsfeld, J., Briefe aus Italien, geschrieben in den Jahren 1817-1827, Gotha 1886. 230, 238. 15 Schnorr, Briefe, i. m. 285-286. 16 Uott, 294-295. 17 Uott, 312.