Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 75. (Budapest, 1991)

Anton Schaller porcelán táblaképe

ANTON SCHALLER PORCELÁN TÁBLAKÉPE A 18-19. század fordulóján már hagyományos volt, hogy a bécsi porcelángyár csészéit, tányérjait, tálcáit és megannyiféle használati tárgyait metszet közvetítéssel nevezetes festmények kicsinyített másolataival díszítette. Közönsége ízléséhez vagy éppen ízlésének elbizonytalanodásához igazodva azonban a manufaktúra ekkoriban új műformával is jelentkezett: közkedvelt festményekről Önálló táblaképként megjelenő porcelán kópiákat készíttetett. E csillogó, a kuriozitás, a festészet és a dísztárgy határterületére csúszott „tableaux" összefoglaló ismertetése még hiányzik. Az itt következő sorok éppen adalékul kívánnak szolgálni egy majdani, mélyebbre hatoló értékeléshez.

1 A bécsi manufaktúra esztendőnként kiállítást rendezett arra érdemes termékeiből; az 1807. évi bemutatóhoz nyomtatott jegyzék is készült. Ebben a különböző tárgyakat három csoportba sorozták. Az első — tehát legrangosabb — csoportba kerültek a „rámába foglalt festmények". Itt szerepelt F. H. Füger Virginia halála című 1800-ban befejezett festményének (44. kép) ma a Szépművészeti Múzeumban lévő porcelánkép másolata is,- amelyet Anton Schaller szignált 1807-ben (43. kép).

3 Füger mintául szolgáló alkotása akkoriban Fries gróf bécsi gyűjteményében volt, most a stuttgarti Galéria őrzi.

4 Anton Schaller (Bécs 1773 - Bécs 1844) 1785-től a Képzőművészeti Akadémia elemi rajziskolájának növendéke volt, és a gyár festőiskolájában tanult. A manufaktúrában 1786-ban a „kékfestők" közt tartják számon — így nevezték azokat, akik a máz alatti kék díszítést végezték —, 1801 januárjában azonban már bizonyíthatóan legelsőnek tekintették az önálló kompozíciókat is alkotó „figurális" festők között. 1807-ben megbetegedett, ettől kezdve porcelánfestői tevékenységének nincs többé bizonyítéka, bár a gyár 1818 őszéig rendszeresen segélyezte és 1826-ig státusban tar1 Festmény előképekre visszamenő porcelán díszítések bizonytalan esztétikai megítélését állapítja meg Mané, C, Angelica Kauffmann Invenit — Bildvorlagen für Wiener Porzellane, Keramos 90 (1980) 23. 2 Folnesics, J.-Braun, E. W., Geschichte der k. k. Wiener Porzellan-Manuj uctur

, Wien 1907, 148. :1 39X54x1,5 cm. Jelezve jobbra, az oszloptalpon, a máz alatt: A. Schaller 1807; ltsz.: 477. B. Nincs semmilyen gyári jelzése. Ökörszemes keretbe foglalták, ami azonban nem az eredeti installáció. 1951-ben került a gyűjteménybe, mint a Kultuszminisztérium ajándéka. A Múzeumban Schaller márványra festett mitológiai jeleneteként leltározták. 4 89,9X112,5 cm, ltsz.: GVL 9.