Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 75. (Budapest, 1991)

Lienhart Astl műhelyéből származó Krisztus siratása csoport

Levétel a keresztről domborművei Összefüggésben említi meg a disszertáció szerzője a hallstatti szignált Circumcisio domborművei való rokonságot (32. és 33. kép).

10 Ez a dombormű szintén Krisztus siratását bemutató csoport, melynél a keresztről való levétel cselekményére csupán a háttérben lévő keresztfa utal. A dombormű laposabb a budapesti csoportnál, mivel oltárszárnyon helyezkedik el (33. és 34. kép). Közös mintaképek, mintakönyvek ismeretére vall Jézus fekvő alakja, a mód, ahogy Nikodemus fogja és föléhajol, a térdelő Mária figurája, s az a gesztus, amellyel kendőjének végét szeme előtt tartja.

11 Rokon Arimateai József arckaraktere is. Ő a gröbmingi domborművön harapófogót tart a kezében.

12 A mellette álló alak hasonló jellegű a budapesti csoport jobboldali figurájához. Talán mégsem donátor, hanem a csoportot gazdagító zsánerfigura. A „törpeszerű" alkat és az ügyetlen, széles kezek jellemzik az ilyen figurákat az Astl-műhelyben.

13 Vancsa-Tironiek a gröbmingi oltár esetében a mester közreműködését feltételezi a teljes koncepció kialakításánál. Ez a mű a hallstatti oltárral egy időben, 1515 és 1520 között készült, a műhely virágzása idején.

14 A budapesti csoport is ebből az időszakból származik. Az alkotás mindkét oltár ismeretéről tanúskodik. A mintaképek vonzása azonban felismerhető a budapesti csoporton. János evangélista úgy támogatja a síró Máriát, mint a hallstatti oltár Mária utolsó imáját

15 ábrázoló domborművén Evangélista Szent János a haldoklót. Az a nemes szépségű Szent János-típus, mely az Astl-műhelyben alakult ki, s melynek korai példája a mester 1510 körüli hallstatti Szent János szobra,""' szintén hatott rá (36. és 37. kép). A hosszúkás arcú, erős állú, határozottan zárt ajkú Szent János-típus kis eltérésekkel szerepel a műhely gazdag munkásságában; az arcot szinte minden esetben a homlokba hulló és a vállra leomló csigás hajfürtök keretezik. A Niederösterreichisches Landesmuseum Szent Sebestyén szobra (35. kép) jellegzetes példa erre.

17 Mária arctípusát (36. kép) leginkább a mester és a műhely munkásságában szereplő matróna ábrázolásokkal lehet összevetni. Emellett utalni kell a hallstatti oltár 10 Tironiek. /. m, 55-60. 11 A bécsi Kunsthistorisches Museum kiállításán szerepel egy 16. század elejéről származó Krisztus siratása dombormű, mely délnémet területről való. Ez az alkotás is hasonló mintaképet követ. (PS 41) 12 Arimateai József szerepét Krisztus keresztről való levételénél négy evangélium is hangsúlyozza: Márk 15:46, Lukács 23:53, János 19:38, Máté 27:59; Nikodemus szerepéről csak János evangéliuma ír (19:39), megemlítve, hogy kenetet hozott Jézus testének. Tehát e kezében harapófogóval ábrázolt alak Arimateai József lehet. Az ikonográfiái munkák a Krisztus teste mellett ábrázolt két személyről úgy írnak, hogy Arimateai József az idősebb, Nikodemus az ifjabb. Nikodémusszal kapcsolatban megjegyzik, hogy a Sírbatétel kompozíciónál Krisztus vállát vagy a leplet tartja (LCI VIII, 44). 13 Sauser, E., Meister Astl als Persönlichkeit und als kunsthistorisches Problem, Oberösterreich 30 (1980) 40. 14 Tironiek, i. m. 60. 15 Sauser. E., Der Hallstätter Marienaltar von Meister Astl, Heidelberg 1956, 12. k; VancsaTironiek, /". m. 31. k. A téma ikonográfiájára vonatkozóan: Török, Gy.. Ikonographie des letzten Gebets Maria. Acta Históriáé Artium 19 (1973) 192 skk. Ui R.-K. Pfarrkirche Hallstatt. é. n. 6. 17 Tironiek, /. m. 101, 1515 tájára datálja. Az Attersee-i plébánia templomból származik. Ltsz.: S24. Köszönetemet fejezem ki Dr. Lothar Schultcsnck (Linz, Niederösterreichisches Landesmuseum) a fénykép elküldéséért.