Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 75. (Budapest, 1991)

Lienhart Astl műhelyéből származó Krisztus siratása csoport

Mária születése domborművén Szent Anna fejtípusára.

18 Érdemes azonban ennek a típusnak egy még karakterisztikusabb változatát is megemlíteni, azt a kisméretű szobrot, mely Szent Annát harmadmagával ábrázolja. Ez a stájerországi Prüggben található.

19 A hasonló arcokat a mélyen előrehúzott, ráncokat vető kendő keretezi. A budapesti csoport fejkendős szent asszonya leginkább a bisehofshofeni Szent Anna harmadmagával csoport matrónáját látszik követni.

20 Nagyon jellegzetes részlet Nikodemus feje, melyet a hallstatti műhelyből való Szent Kristóf figura fejével lehet összevetni (38. és 39. kép).

21 Ez a jellegzetes arc számos alkalommal feltűnik, mint a műhelyre jellemző típus. Érdekes összevetni Nikodemus fejét a szignált Circumcisio dombormű Máriája mellett álló férfialak fejével is (38. és 32. kép).

22 Arimateai József típusa a gröbmingi Apostol oltáron fordul elő több alkalommal. Láthattuk a Krisztus siratása domborművön, de hasonló típusban került megjelenítésre az apostol-sorozatban Szent András is (40. kép). A gröbmingi apostolsorozat abból a szempontból is nagyon érdekes, hogy itt felsorakoznak az Astlműhely férfialak-ábrázolásainak legjellegzetesebb szkémái. Utoljára, de nem utolsó sorban a Krisztus-fejről kell beszélni, mely magas homlokával, nyitott ajkával, a szakáll és bajusz faragásának módjával az Astl-műhelyben kialakult típust mutat (42. kép). A típus kialakulásához a hallstatti Kereszt-oltár Krisztusa adhatott indítékot (4L kép).

23 A térdeplő Mária Magdolnánál csupán ruházatának faragásmódját vizsgálhatjuk. Tunikájának drapériája erősen a bal felső lábszárhoz tapad, úgyhogy a comb formái hangsúlyt kapnak. A testhez simuló rész felett harántredők láthatók. A lábszár mögött gazdagon leomló köpenyredőzet élénkíti a formákat. A tunika és a köpeny redőzete az alsó lábszáron ráncokba rendezett. Ez a szkéma több helyen megtalálható a műhelyből kikerült munkákon. Példaként a hallstatti oltár Angyali üdvözletének Máriájára lehet hivatkozni.

24 A budapesti csoport mestere az Astl-műhely tagja lehetett, de önálló invenciójú művész volt. A mintaképek és műhelymunkák gazdag sorát ismerte, de képes volt mindezt igen határozott és plasztikus formában átfogalmazni. Ki kell térnünk a csoport erős aranyozására is, mely az Astl-műhely jellemzője volt. Külön kell szólni arról a mozgalmasan faragott drapériarészletről, mely Szent János evangélista köpenyén látható. Számos hasonló mozgalmas formai megoldást ismerünk a műhelyben, mégis leginkább a Találkozás az Aranykapunál-jelenet alakjainak drapériafaragására lehet utalni, mint analógiára. Ez a jelenet a hallstatti Máriaoltárról való.

25 18 Vancsa-Tironiek, i. m. 28. 19 Landesausstellung Gotik in der Steiermark. Stift St. Lambrecht 1978, 240. sz. 90. k. 20 Sauser, E., Ein neues Astlwerk, Christliche Kunstblätter 93 (1955) 16-17, 12. k.; Spätgotik in Sahburg, Salzburg 1976, 265. sz., 207. k. 21 Vancsa-Tironiek, /'. m. (7. j.) 33. 22 Vancsa-Tironiek, /. m. (7. j.) 16. 23 Vö. 16. j. 24 Tironiek, E.-M., Zwei Relieftafeln Lienhart Astls in der Stiftssammlung von Kremsmünster. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 35 (1981) 3-4, 93 k. 25 Vancsa-Tironiek, /. m. (7. j) 14.