Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)
Maillol Földközi-tenger szobrának antik előképe
szellemének fontos mondanivalóját a maga számára, természetesen érzékenyen különböztetve meg a görög plasztika stílus-változásait: „Nem a barokkos kései, hanem a kezdeti korszak ragadott meg, amelyben nyugalomra és egyszerűségre, tiszta és világos formákra törekedtek." 19 Ezt a választást, amelynek pontos meghatározásáról alább szó lesz, illusztrálja a budapesti lap is, mely Maillol pályája sorsdöntő fordulatának egyik dokumentuma: egyszerű megfogalmazású, de a gazdag plaszticitás felé mutat; tele van túlcsorduló érzékiséggel, de csírájában mutatja már az áttetszően világos komponálás erényét, amely a művészre pályája következő négy évtizedében mindvégig jellemző lesz. Áttérve a festészetről a szobrászatra, a kompozíció egy csapásra új jelentőséget kapott művein. A bemutatott rajz nem utolsó sorban azért érdemel figyelmet, mert a magáratalálás pillanatának tanúja. Maillol 1899 nyarán vendégül látta Banyuls-ben Rippl-Rónai Józsefet, aki 1890 óta egyik legkedvesebb barátja volt. 20 Mint a rajzunk mindkét oldalán szereplő ajánlás jelzi, a művet maga ajándékozta a Nabis csoport magyar tagjának. 21 Ahogy mindketten megemlékeznek róla, Rippl-Rónai biztatta a mintázással éppen csak foglalkozni kezdő Maillolt szobrászi tevékenysége folytatására : a tíz év szoros barátság jogosította fel erre. 22 Rippl-Rónai 1901-ben visszatért Magyarországra, Maillol talán még hazatérése előtt ajándékozta meg a rajzzal. A Nabis csoport és Maillol Gauguin iránti tisztelete közismert : Maillol előszobájában ott függött Gauguin Hullám című képe. 23 A kilencvenes évek alkotásai kétségtelenül bizonyítják Gauguin meghatározó hatását. 2 ' 3 Ezzel már a kortársak is tisztában voltak. „Maillolt egyenesen neki köszönhetjük. Nem jelentéktelen műtörténeti adat ez, hiszen ma már Maillolt együtt emlegetik Rodinnel, aki most a művelt világ leghíresebb szobrásza. S ha Gauguin egyéb érdeme a modern művészet terén nem 19 Lázár, B., Maillol és Rippl-Rónai, Pesti Hírlap 1929. január 5, 10. -° Natanson, Th., Peints à leur tour, Paris 1948, 294-298; Keserű, K., Rippl-Rónai József, Budapest 1982, 8. 21 Rippl-Rónai Magyarországra való visszatérte után még kétszer találkozott Maillollal Franciaországban. Többször volt szó arról is, hogy Maillol Budapestre és Kaposvárra látogat. (Wertheimer, K., Aristide Maillol levelei Rippl-Rónai Józsefhez, Művészettörténeti Értesítő 2 (1953) 110-118). Rippl-Rónai a Párizsban eltöltött másfél évtized alatt kisebb gyűjteményt hozott létre Nabis barátai alkotásaiból. (Levele öccséhez, Rippl-Rónai Ödönhöz, Neuilly, 1900. február 20. Másolata Genthon István hagyatékában, MTA Művészettörténeti KCS Adattára MKCs-C1-36/432.) 22 Rippl-Rónai József emlékezései, Budapest 1911, a Nyugat kiadása, 42; Lázár, i. h. (19. j.) 10. Rippl-Rónai halála alkalmával Lázár Béla közölte Vuillard (Pesti Hírlap, 1928. november 25, 36) és Maillol hozzá írott leveleit, beillesztve őket a maga nekrológjaiba. Lázár beszámolt arról a látogatásról is, amelyet még a háború előtt tett Maillolnál. Ez alkalommal így emlékezett Rippl-Rónaira a szobrász: „Óh, sohasem feledem el, hogy Rippl-Rónai biztatott engem a szobrászatra. Azok a formák, melyek bennem éltek, dekoratív rajzokban soha meg nem születtek volna. Most csak ránézek a márványtömbre, nézem, nézem, elmerengve és egyszerre csak mozogni kezd benne valami, egy figura, s ki akar belőle lépni. Addig faragok le belőle, míg életre keltem a benne lappangó alakot. Micsoda izgalmas élet. .. Ez az igazi művészet, nem az agyagmintázás - ezt nem akarja elismerni Rodin, pedig én azt hiszem, minden igazi görög művész így dolgozott, - kilátta a márványból az alakot s kiszabadította börtönéből, - voilà!" (Pesti Hírlap, 1929. január 5, 10.) 23 Guérin, i. m. (3. j.) I. Souvenirs sur Aristide Maillol, (első számozatlan lap). 24 Guérin, é. m. (3. j.) /". h.\ Rewald, J., Maillol, Paris 1939, 8-11; Slatkin, i. h. (1979) (2. j.), 187-188; Slatkin, i. m. (1982) (2. j.), 11, 16 skk.
