Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)
Maillol Földközi-tenger szobrának antik előképe
leges kompozíciójának kiérlelése közben talált rá azokra az alapvető esztétikai elvekre, amelyeket későbbi nagy szoborművei elkészítésekor mindvégig követett. 5 Ennek az útnak egyik állomását jelenti a Szépművészeti Múzeum új szerzeménye, Maillol női aktot ábrázoló fekete krétarajza simított papíron (26. kép), amelynek hátoldalán a nőalak tükörképes, síknyomó festékkel készült monotypia változata látható (27. kép). fi Az utóbbi készült korábban. Maillol a monotypiával talán nem volt elégedett, és — munkásságában nem egyedülálló módon — egy időre félretehette. 7 A monotypiához készült rajzhoz 8 utóbb mégis visszatért : a körvonalak nyomán újrarajzolta a figurát, enyhítve a térdben meghajlított láb combjának elrajzoltságát, a földre támaszkodó kezet és a fejet részletesebben kidolgozva, a hátul támaszkodó kar gesztusát újramotiválva. A lapot a tájat jelző növényvilág hozzáadásával és a kompozíció keretbe zárásával fejezte be. A jobb csípőjére nehezedve ülő telt idomú, duzzadó érettségű női akt, amelynek modellje Madame Maillol volt, 9 bal lábát térdben felhúzza, a másik alatta átdugva eltűnik. Kis görögkontyos fejét lehajtja, a földet nézi, amelyre mindkét kezével támaszkodik. A jobb kart a kompozíciót balról lezáró fa törzse takarja el. Az alak formai elrendezése és a kompozíció motívumai több összefüggést mutatnak Maillolnak az 1890-es években készült kárpitjaival, festményeivel, rajzaival és metszeteivel, stílusa azonban már a Földközi-tenger kőből faragott figurájához (28. kép), az első nagyméretű Maillol-szoborhoz készült rajzokkal rokonítja. 10 A határozott kontúrú korai rajzokat a modellálás hiánya jellemzi, ezúttal azonban a figura plaszticitása már érzékletes: a folyamatos, változatlanul hangsúlyos kontúrokkal körülzárt rajzban megjelenik a modellálás, a krétával rajzolt vonalak eldörzsölése az egyes részleteket kiemelő fényhatások érzékeltetésére. A háttér kidolgozása még a kilencvenes évek műveihez hasonló; a Földközi-tenger szoborhoz 1902 és 1905 között készült vázlatrajzok viszont már mind háttér nélküliek. 11 A budapesti rajz 1900-ban készülhetett, 5 Slatkin, /. h. (1979) 184. 6 Nő árnyékos fa alatt. Jelezve és ceruzával dedikálva mindkét oldalon: A mon ami Rippl Rónai Maillol. Ltsz.: K.87.20. Simított, sárgás színű papír, fekete kréta, 220x264 mm. A hátoldalon Női akt. Monotypia. Síknyomó festék. A Szépművészeti Múzeum XX. századi Alapítványának ajándéka dr. Véghelyi Péter hagyatékából. Prov.: Rippl-Rónai József gyűjteménye. Véghelyi Viktorné gyűjteménye, dr. Véghelyi Péter gyűjteménye (Budapest). 7 J.-C. Pons „Cantilena" című verseskötetéhez készített litográfiáival, miután visszakapta őket a nyomdából, hasonlóképpen volt elégedetlen: „A rajz nagyon jól sikerült. De amit visszahoztak nekem, nem volt többé ugyanaz. Brutális volt." (Frère, H., Conversations de Moi/loi, Genève 1956, 51.) Rajzait sokszor évekre is félretette: „Egy rajzon, mint ez itt, néha tizenöt évig is lehet dolgozni. . ., félre teszem, és a következő évben vagy két év múlva igazítok rajta egy kicsit. Amikor semmit sem érzek, hagyom, de amikor eszembejut valami, megcsinálom." (Frère, i. m. 65-66). 8 Maillol egy Marcel Guérinnek küldött fametszet hátára a következő szöveget írta: „Érdekességképpen elküldöm magának ezt a fametszetet, melyet jó régen csináltam; túl sötétre sikerült, de kijavítva egész jól hatna. Nézzen át a papíron, kétségtelen, hogy tükörképes rajz készült hozzá." Guérin, /'. m. (3. j.) kat. 5. sz. 9 Dina Vierny meghatározása. Segítségét ez úton is köszönöm. 10 Vö. Koella, R., Collection Oskar Reinhart au Römerholz, Winterthour. Paris 1975, 151; Kat. Orsay (3. j.) 10. sz. 11 Vö. 10. j. és Hoetkin, H. R., Rulletin Museum Boymans-vanBenningen 14 (1963) 21, 22. k.
