Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 73. (Budapest, 1990)
Sünskaraboid kriptografikus felirattal
tatására 12 elvet rögzített. 21 Mivel a kriptografikus írás által létrehozott módszerek, jelértékek az Újbirodalomtól fogva a Késői koron keresztül folyamatosan fennmaradtak, és végül a görög-római kori templomok feliratainak jelkészletét is szaporították, ez a kontinuitás arra is módot ad, hogy a feliratunk hieroglifáinak képi tartalma és hangértékei közti viszonyt a Kurth által definiált, római számokkal jelölt elvekkel kíséreljük meg jellemezni. Jodh értékű jellel alaki hasonlóság miatt felcserélhetó'vé vált. 22 — ez a jel a C\ , O m : — XI. elv, azaz több elv szimultán alkalmazása : II. elv (asszociációk a jelzők, funkciók, hatáskörök területéről): m33 „aki néz", „a néző". VI. elv (akrofónia): m. \^ y — VI. elv (akrofónia) a nb „kosár" szóból. — az «cC^J^» hierogliffel való alaki és tartalmi hasonlósága révén az wd3./-szemet megjelenítő hieroglif az -^^""^>-értékeit felvehette, így szerepelhetett ir fonogrammként és ir.t „szem" ideogrammként. 23 j : fl A — a duális grammatikai funkciójának kifejezésére szolgálhat a kettős U 1) függőleges vonás, 24 ezért a duális képzésnek megfelelően az ir.t hangalakját egy jodh-àsd toldja meg. 0 hagyományosan m Mindebből tehát az 1, M, N, IR.TJ, S, vagyis imn-ir-dj-s olvasat adódott, amely ögött 1. Amenirdisnek, Théba főpapnőjének, Kasta etióp uralkodó lányának, 21 Kurth, D., ASAE 69 (1983) 287-309; uő., GM 103 (1988) 45-49; uö., GM 105(1988) 49-54. 22 A m3°.t-Xo\\ jodh értéke széles körben elfogadott, de a kriptografikus írás két korai szakértője származtatására homlokegyenest eltérő elveket adott meg: Fairman, H. W., BIFAO 43 (1945) 68 — „confusion", „error"; Drioton, É., ASAE43 (1943) 348, 3. sz. — ..variation matérielle". 23 Az wrfj.r-szem ir.t értékére 1. Drioton, É., ASAE 40 (1940) 312, 109 sz. ; Fairman, r. m. (22. j.) 121. E szem többféle értéket vehet fel a kriptográfiában, n; m; mrj „szeretni" stb. —, amely értékek nem látszottak ide behelyettesíthctőcknek. 2ä A duálist rendesen az ideogramm vagy a determinatívum megkettőzésével jelölhették és a kettős ferde vagy függőleges vonás kitételével. Idővel, de legalábbis már a Középbirodalom elejére a kettős vonás fonogrammként is használatos lett, ott is leírhattak vele egy szóvégi jodh-oi, ahol semmi köze nem volt már a dualitáshoz, 1. Gardiner, A. H., Egyptian Grammar, London 1957 3 . § 73.4. Másfelől a függőleges vonás(ok)nak a kriptográfiában is kialakult egy jodh értéke, 1. Drioton, É., MDAIK 14 (1956) 41. Esetünket azonban leginkább azon példák fedik a kriptográfiában, ahol egy jodhra végződő szó lejegyzéséhez egy hasonló hangalakú, ámde végjodh nélküli szó duálisba tételével érik el a kívánt alakot, pl.s3.tj „két lány" a stj „sugár" szó leírására, 1. Drioton, ;'. m. (23. j.) 45. sz. ; vagy egy, két lúd fejeivel a testén (hp.j „két lúd") megörökített isten a Nílus-isten (ff c pj) ábrázolására, vö. Abdel-Hamid Youssef, A., ASAE 70 (1984-85) 415-417. H9
