Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 73. (Budapest, 1990)
Pilula crystallina
hez(Eph. 6 : 12). S a kor pogány theológiájára figyelve, amely hatalmas szellemi erőfeszítéssel akarta megfogalmazni az Igazságot, jelentheti egyszerre mindkettőt is. 10 A darab formája szerint elkülönül a „varázsgemmáktól". Noha a gömb a mindenség alakja, „forma divinissima", 11 természetes módon kapcsolódik a mindenséget uraló istenekhez, sok száz ismert vésetből mégis csupán az alábbi néhány gömb alakú. Mivel az amulettek tulajdonságait az határozza meg, mire szánja őket a varázsló, e golyók a magica egy új csoportját körvonalazzák : 1. hegyikristálygolyó, 4-5. sz.-ra keltezett női sírból, Árslev (Dánia), ABLATHANALBA felirattal 18 (9. kép) ; 2. kristálygolyó, ABLANATH ANALBA felirattal, 19 ; 3. vörös jáspis golyó, kb. 3,8 cm, „kis medaillonba vésett különféle jelképekkel" ; 20 4. zöld jáspis golyó, egyiptomi istenek képével díszítve; 21 5. achát golyó, 3,5 cm, Gorgippiából, 1. sz.-inak mondott, görög felirattal; 22 6. (?) díszítetlen kristálygolyó. 23 A csoport hátterét a méretre hasonló, de díszítetlen és felirat nélküli kristálygolyók alkotják, amelyek főleg Skythiából, a hellenisztikus és császárkori Barbaricumból, 2,1 valamint a Meroving-kori Nyugat-, ill. Közép-Európából 25 származnak. Sírokban találják ezeket, a legtöbbször a halott derekánál, aranydrót vagy bőrszíj foglalattal. A kutatók legtöbbjüket általában valamiféle amulettnek tartják. „Hekaté pörgettyűje aranygömb, amely zafírt fog körbe. Bikabőrszíjjal forgatható, egész felületét varázsjelek borítják. Ezt pörgetik, úgy varázsolnak. .. Lehet gömb alakú, háromszögletű, bármilyen." M. (K.) Psellos, „egy újplatonikus filozófus 111 Az Iaó-Séth kapcsolat lehetőségéről folytatott vita összefoglalása: ProcopéWalter, A., ARW 30 (1933) 34-69. Újabban: Harrauer, C, Meliouchos, Wien 1987, 80-81; vö. PGM III, 73-91. 17 Brendel, O. J., Symbolism of the Sphere, Leiden 1977, passim. 18 Mackeprang, M. B., Fra Nationalmuseets Arbeidsmark 1940, 93-95. Ehelyütt mondok köszönetet M. Moringnak, aki elküldte nekem az árslevi golyó fényképét. 19 King, C. W., The Natúrul History, ancient and modern, of precious stones and gems and of precious metals, London 1865, 104-108. (non vidi, idézi Wallis Budge, E. A., Amulets and Talismans, New York 1961, 311-312). 20 King, C. W., Antique Gems and Rings T, London 1872, 380. 21 King, i.m., 380-381; Gerhard, E., AA 1851, 109 (a két leírás eltér egymástól). 22 Blavatskaja, T. V., in ízledvanija v cest na Akad. D. Decev, Sofia 1958, 231-239; Maksimova, M. L, SovArch 1962, 2, 226-230. 23 Heilmeyer, W. D., Antikenmuseum Berlin, Berlin 1988, 347, 17. j. A darab, felirat és díszítés nélküli lévén, csupán akkor tartozik ide, ha a birodalom területéről való. Ha nem, a következő csoportba sorolandó (1. 24-25. j.). 21 Maksimova, i.A. (22. j.), 226-230; Sakhianoff, V., IzvArchKom 56 (1914) 153. A bronzkori golyókról: Apakidze, A. M., VGMG 14 (1944) 97 (non vidi). 25 Werner, J., Beiträge zur Archäologie des Attila-Reiches, München 1956, 36; Hinz, H., JbRGZM 13 (1966) 212-230; Dübner-Manthey, B., Die Gürtelgehänge als Träger von Kleingeräten. .., Berlin 1987, passim.
