Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 73. (Budapest, 1990)
A Szépművészeti Múzeum mint a művészet modellje
után a képtár egy egész fala, mintha ő, abban a pillanatban festette volna azokat. Ezzel a nem nézők számára készült egyszemélyes akcióval Birkás eljutott a hagyományos festészettel, a múzeumi művészettel való kapcsolatteremtés legintimebb fokára. A kapcsolatból kiiktatta a zavaró közvetítő eszközöket, elhagyta az intellektuális kételyt éppúgy, mint az érzelgős tiszteletet, ezért lett ez igazabb és mélyebb hommage, mint a „térdeplő" kép. És ezzel be is fejeződött Birkás múzeum-esszéje. Az „Hommage à Szépművészeti Múzeum" nem csak a hetvenes évek művészetének a hagyományhoz való viszonyáról szólt, hanem fontos muzeológiai kérdést is érintett, mondhatni beletalált — nem szándékosan ugyan — a muzeológia egy akkor aktuális kérdéskörébe. A hetvenes években tetőzött ugyanis a múzeumügy — nézőponttól függően — reformja vagy válsága, amely megkérdőjelezte a hagyományos, történeti értékrendre épülő európai művészeti múzeumok lényegében a múlt század óta változatlan koncepcióját. Ekkor érték el ugyanis a muzeológia elméletét és gyakorlatát a más szaktudományokban felszínre került új diszciplínák. A szemiotika nemtörténeti művészetszemlélete, a modern művészet és pedagógia kreativitás-fogalma, a művelődésszociológia új irányzatai és maga a modern művészet, a régi fogalmakkal meg nem határozható új műtípusaival — mindezek ostromolták a hagyományos múzeum falait. Werner Hofmann például a változó, nem végérvényesen lezárt jelentésű műre hivatkozva bírálja a hagyományos művészeti múzeumot, amely azzal, hogy belehelyezi a művet saját történeti és értékrendjébe, azt éppen leglényegesebb tulajdonságától, nyitottságától fosztja meg. Szerinte a jövő múzeumának ún. szabad tér-nek (Freiraum) kell lennie, amely lehetővé teszi a néző számára a mű szabad értelmezését. 16 Jorge Glusberg a kommunikációelmélet fogalmaival (cool, hot media) elemzi a múzeumot. A hagyományos múzeum szerinte hot medium, amely túl sok kész információt ad a nézőnek. A jövő múzeumának cool médiumnak kell lennie, amely nemcsak információt, hanem lehetőséget, sőt ösztönzést ad a múzeum és néző közötti kommunikációra. 17 A múzeumok gyakorlatában is megjelentek a reformgondolkodás következményei. A pedagógiában már tért hódított kreativitás-elv hatására jöttek létre a múzeumokban az alkotókörök, elsősorban gyerekek részére. A művészetelmélet új eredményei tükröződtek az olyan nagy, nemzetközi és múzeumközi kiállításokban, amelyek egy-egy, a művészettörténettől azelőtt idegen, nem-történeti fogalom köré csoportosították a múzeumi tárgyakat. 18 A reformgondolkodásnak köszönheti létrejöttét az a néhány szerényebb kiállítás is, amely a múzeumi műtárgy és modern művészet kapcsolatával foglalkozott. Ezeket azért kell itt külön megemlíteni, mert témájukban ezek állnak legközelebb Birkás 16 Hofmann, W., Kunstbegriff und Muscumskunst, in Das Museum der Zukunft, Köln 1970. 116-121. 17 Glusberg, J., Cool Museums and Hot Museums, Buenos Aires 1980. 18 Néhány példa: Ägyptische und moderne Skulptur, Museum Morsbroich, Morsbroich 1986; Unter der Maske des Narren, Wilhelm-Lehmbruck Museum, Duisburg 1981 ; Eva und die Zukunft, Hamburger Kunsthalle, Hamburg 1986; Exotische Welten, Europäische Phantasien, Stuttgart 1987; Schrecken und Hoffnung: Künstler sehen Frieden und Krieg, Hamburg 1987.
