Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 73. (Budapest, 1990)
Újabb meghatározások a rudolfinus rajzművészet körében
ÚJABB MEGHATÁROZÁSOK A RUDOLFINUS RAJZMŰVÉSZET KÖRÉBEN Az elmúlt években Essenben és Bécsben rendezett „Prag um 1600" kiállítás első ízben adott sokoldalú áttekintést a késő manierizmus ez ideig kevéssé ismert fellegvárának művészetéről. 1 A kiállítás katalógusa nemcsak összegzi az eddigi kutatások eredményeit, hanem a problémák felmérése révén újabb kutatási területekre és célokra irányítja a figyelmet. Még sok ikonográfiái probléma megoldatlan, teljesebb feltárást igényelnek az olasz művészeti kapcsolatok, szükséges lenne annak szisztematikus felmérése, hogy a császári gyűjtemény alkotásai milyen mértékben hatottak a rudolfinus mesterekre. Teljesebben meg kellene rajzolni a prágai művészek hatásának idő- és térbeli koordinátáit, valamint azt, hogy milyen helyet foglal el a prágai művészkör a korabeli európai művészetben — hogy csak a legfontosabb kérdéseket említsük. Nem utolsó sorban új anyag publikálása alapján remélhető, hogy a nyitva maradt kérdések majd konkrétabban megválaszolhatók lesznek. Ennek illusztrálására, három gyűjtemény teljes, illetve részleges átszűrésének eredményeként, öt rajz új meghatározását tesszük közzé az alábbiakban; e művek a három legjelentősebb figuralista rudolfinus mester — Joseph Heintz, Hans von Aachen és Bartholomäus Spranger — munkásságába sorolhatók. Joseph Heintz jelenleg ismert, Jürgen Zimmer monográfiájában nemrég összefoglalt rajz-ceuvrejének csaknem a felét másolatok — művészi felkészülésének két hosszabb itáliai tartózkodásához kötődő dokumentumai — teszik ki. 2 A 16. századtól kezdve az északi mesterek számára a korszerű művészet kialakításának alapvető feltétele az olasz formanyelv elsajátítása, ennek leghatásosabb útja pedig a nagy reneszánsz mesterművek, az antik és kortárs alkotások tanulmányozása, másolása volt. A Rómában működő fiatal északi és olasz művészek számára a Villa Farnesina Sala di Psiche termének freskói a legfontosabb tanulmányozandó objektumok közé tartoztak. Ezt bizonyítja a Raffaello tervei alapján tanítványi közreműködéssel készült kompozíciók, illetve egyes alakok utáni rajzmásolatok és metszetek hosszú sora. A római Gabinetto Nazionale delle Stampe rajzgyűjteményének olasz lapjai között egy 1 Prag um 1600. Kunst und Kultur am Hofe Rudolfs II. I-II. Essen 1988, Wien 1988-89. 2 Zimmer, J., Joseph Heintz der Altere. Zeichnungen und Dokumente, München —Berlin 1988.
