Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 72. (Budapest, 1990)
20. századi új szerzemények a Grafikai Gyűjteményben
(29. kép), Jacques Doucet lírai szépségű kollázsa (30. kép) és Roberto Mattá színes rézkarcsorozata az ő gyűjteményéből került a múzeumba. A hatvanas években a külföldi avantgárd mozgalmakkal szinte kizárólag magyar avantgárd művészek tartottak fenn kapcsolatot. Birtokukba reprezentatív sokszorosított grafikák jutottak. Ezek jelentőségét növeli, hogy tulajdonosaik — köztük Attalai Gábor textilművész, Bak Imre, Gáyor Tibor, Maurer Dóra, Nádler István festőművészek — valaha saját műveiket cserélték el értük készítőikkel. Az így Magyarországra került anyagból jelentős darabok jutottak a múzeum gyűjteményébe (pl. Jesús Rafael Soto, Friedrich Vordemberge-Gildewart, John Wesley, Jack Youngermann művoi). A műkedvelők hazai gyűjteményei is javarészt sokszorosított grafikákat őriznek. Ennek az anyagnak a sokrétűsége bizonyítja, hogy a kulturális információáramlás erőszakos visszaszorítása idején is számos hazai érdeklődő találta meg a lehetőségét annak, hogy Georges Braque, Marc Chagall, Salvador Dali, Hans Härtung, Erich Hauser, Wifredo Lam, Fernand Léger, Adolf Luther, Joan Miró, Henry Moore, Amédée Ozenfant (33. kép), Max Pechstein, Antoni Tapies, Ernesto Tatafiore, Jacques Villon és mások grafikáit megvásárolja. E gyűjtemények közül kiemelkedik az a ma már teljes számban a múzeumba került együttes, amelyet dr. Véghelyi Péter gyermekorvos és felesége, Brettfeld Adrienne ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak. Dr. Véghelyi Péter ifjú korától benső kapcsolatban állt a múzeummal, és mindig fájlalta, hogy ez a gyűjtemény, amelyben az európai művészet történetének majd minden korszakát jelentős művek reprezentálják, oly kevés alkotást őriz a századfordulót követő évtizedekből. A hiány csökkentésére és biztatásként a kortárs művészet gyűjtésére az azóta elhunyt házaspár létrehozta a Szépművészeti Múzeum XX. századi Alapítványát, amelynek átadták képzőművészeti gyűjteményüket, továbbá jelentős pénzösszeget és dr. Véghelyi Péter egy fontos találmányának teljes várható hasznát. 3 Az alapítványtevők különösen fontosnak tartották, hogy a múzeum az élő, kortárs művészet anyagát is a korábbinál jóval dinamikusabban gyarapítsa. Egy 11 tagú kuratórium feladata a vásárlás az Alapítvány rendelkezésére bocsátott összeg kamataiból, továbbá az is, hogy magyar művészek alkotásait külföldiekkel cserélje el és rendszeresen tovább fejlessze az Alapítványt. Az 1987. év kamataiból Konstantin Melnyikov 1929-ben készített tervrajzát (Kulturpark terve), Hans Arp 1951-ben készült Konfiguráció című színes fametszetét (34. kép) és az 1980-as évek szovjet neoavantgárdja ma már világhírű képviselőjének, Vadim Zaharovnak 14 rajzát (Biblia) vásárolta meg az Alapítvány kuratóriuma. A vásárlással egyidőben Vadim Zaharov Brooklyn Bridge című rajzsorozatát ajándékozta a Szépművészeti Múzeumnak. A Véghelyi házaspár képzőművészeti gyűjteményéből került a múzeum tulajdonába Aristide Maillol 1900 körül készült krétarajza (Női akt), Julen Pascin 1914 előtt feltehetően Budapesten festett akvarellje (Fekvő női akt), Joan Miró két, 1959-ben pochoir technikával készült műve (Vándormadár, Korai ébredés), Marc Chagall, Henry Moore és Hans Härtung grafikai lapjai. Különösen jelentős ebben az együttesben Aristide Maillol rajza, amelynek hátoldalán egy női aktot ábrázoló litográfia látható. Ez készült előbb, nyomát a papír hátoldalán Maillol újra megrajzolta fekete krétával. Az új rajz, amely több helyen eltér az előzőtől, a korai életmű kiemelkedő alkotása és jól egészíti ki a Szépművészeti Múzeum öt rajzból és három szoborból álló Maillol-gyűjteményét. 4 3 Az Alapítvány működését 1986. július 14-én engedélyezte a művelődési miniszter. 4 A rajz a SzMKözl egyik következő számában részletes tárgyalásra kerül. »8
