Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 72. (Budapest, 1990)

A Szépművészeti Múzeum feliratos bronz Imhotep szobrocskája

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM FELIRATOS BRONZ IMHOTEP SZOBROCSKÁJA A sokrétű egyiptomi istenvilágban különleges hely illeti meg Imhotep személyét. Tiszteletének folyamatos erősödésével együtt járt annak egyre változatosabb tartalma is, és a késői korban nemcsak az egyiptomi deifikált személyeknek, de az ősi istenvilág alakjainak kultuszát is felülmúlta tiszteletének népszerűsége, amely jelentős részben népi hitből is fakadt. Kultusza különböző aspektusainak vizsgálatával kezdettől fogva részletesen foglalkozott az egyiptológiai irodalom.

1 Imhotep magas politikai és papi rangja egybeesett tervező építész, asztronómus, orvos, tanár, bölcselő író, kiváló tudós mivoltával. Az egyre növekvő tisztelet Imhotep személyét olyan szerephez juttatta, ami a „kéréseket meghallgató istennek" széles körű segítő jellegében nyilvánult meg. Az „életet adás" sztereotip formulájában a földi életre vonatkozó segélynyújtás különböző mozzanatai mellett kifejlődhetett az Osiris birodalmába való jutás Imhoteptől várt elősegítésének óhaja is. Az alábbiakban ismertetendő szobrocska e szempontból is jelentős. Imhotep sokrétű segítő szerepének és más istenekhez való viszonyának a feliratok alapján való kutatásához mérten háttérbe szorult a felirat nélküli szobrocskák datálásának és a rajtuk tükröződő különböző stílusirányzatoknak pontosabb meghatározása.

2 Imhotep túlnyomórészt bronzból készült feliratos szobrocskáinak kutatásában a legfőbb akadályt az képezi, hogy egyes példányok publikálása mellett hiányzik a szobrocskák talapzatára vésett, ilh a térden kiterített iraton megörökített szövegek gyűjteményes kiadása. Ennek elkészítését megnehezíti az a körülmény, hogy a múzeumi egyiptomi gyűjteményekben viszonylag könnyebben hozzáférhető, ill. már publikált darabok mellett magángyűjtemények is tartalmaznak mindeddig ismeretlen, a kutatás számára értékes anyagot. A Szépművészeti Múzeum feliratos bronz Imhotep szobrocskája több szempontból is figyelmet érdemel

3 (1—4. kép). Megformálása, díszes kivitelű megmunká1 A legjelentősebb monográfiák : Sethe, K., Imhotep, der Asklepios der Aegypter (Untersuchungen zur Geschichte und Altertumskunde Aegyptens II), Leipzig 1902, 93-118; Hurry, J. B., Imhotep the Vizier und Physician of King Zoser and afterwards the Egyptian God of Medicine, Oxford 1928; Wildung, D., Imhotep und Amenhotep (MAS 36), München 1977; az Imhotepre vonatkozó gazdag irodalomra vö. Wildung, D.,LdÄ III (1987) 145-148. 2 Vö. Varga, E., SzMKözl 58-59 (1982) 141-146. 3 Ltsz.: 51.2313; M.: 17,6 cm (alak), 15,6 cm (szék); talapzat: 1,9 cmX6,8 cmXl4,6 cm; zsámoly: 2,3 cm X 5,2 cm X 5,2 cm. Vozil Irén restaurátor szíves közlése szerint a szobrocskát aktív korrózió borította. A kézben tartott papirusztekercsen csak elmosódott nyomok jelezték a szöveget. A tisztítás során láthatóvá vált a kéz- és lábkörmökön, ill. a szandálon alkalmazott ezüst berakás is. — A rendkívül értékes műtárgy lelőhelye ismeretlen, azonban figyelemre méltó gyűjteményi előtörténete. A Saint-Denis-i apátsági kincstár azon műtárgyai közé tartozott, amelyeket a francia forradalom zavarai közt Alexandre Lenoir a Musée des Monuments Francais számára megmentett. A múzeum feloszlatása után több tárgy — köztük az Imhotep szobrocska — saját gyűjteményébe és onnan műkereskedelembe került. Ez úton jutott a Fejérváry-Pulszky