Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 72. (Budapest, 1990)
A Szépművészeti Múzeum feliratos bronz Imhotep szobrocskája
lása az eddig ismert példányok között a legkiválóbbak közé sorolja. Az arany berakásos uzeht-gallér alsó szálát ovális függők díszítik. A láb és a kéz körmei, saruja ezüst berakásos. A szobor Imhotepet a leggyakoribb ábrázolási módon, ülő helyzetben mutatja. Komolyságot tükröző, előre tekintő arcának részletei finoman kidolgozottak. A fejet a szokásos lapos fejfedő takarja. Imhotep a késői kori egyiptomi papi öltözetnek megfelelő, a mell alatt csomóra kötött ingszerű vászonruhát viseli, amelynek szegélyét középen lefelé futó párhuzamos vonalkázás díszíti. A ruha a melltől a lábfejig szorosan a testhez tapad. A szandált viselő lábfej kocka alakú lábtartón nyugszik. Az ölben tartott és kiterített papirusztekercs két végét nyitott tenyerének hüvelykujjával tartja. Lábtartóját hosszú csapszöggel rögzítették. Az egyenes hátú szék, amely az ülőke és a széklábak között abroncsszerű szálakkal rögzített, ill. díszített, öntéssel kapcsolódik az üreges padozathoz. Maga az ülő helyzetben lévő test minden rögzítés nélkül helyezkedik el a négylábú széken. A lábfej alatti zsámoly négy oldalán felirat van, amely a szobor birtokosának nevét, leszármazását és a felajánlási formulát tartalmazza (5—8. kép). Jj-m-htp dj e nh — Életet ad Imhotep. H3-m-Hnsw z3 nj Hr-jjr-dj-s(w) ms nj Nfr-Shmt jrj (nj) nb(t) pr T3j-hr(r) Haemhonszu, Heriirdiszu fia, aki született Neferszehmettől, aki a ház úrnőjétől, Tjaiherertől származik. A szobrocska birtokosa eszerint Haemhonszu, és ő kéri Imhotep segítségét az isteni oltalomért és az isten látásáért, 4 a túlvilág eléréséért könyörögve. A Haemhonszu névvel szobrokon és usebtiken is találkozunk. 5 A nyilván felajánlási szobrocska kiváló gyűjteménybe, majd a Ráth György Múzeumon keresztül végleges helyére, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményébe. Vö. Szilágyi, J. Gy., in Pulszky Károly emlékének. Szépművészeti Múzeum, Budapest 1988, 33 és 65. —- A szobrocska képe és első, rövid ismertetése Henszlmann Imrétől származik (Monumenta Hungáriáé Archaeologica II, 2., Budapest 1875-76, 27 28). A szobrocska talapzatára vésett, a nevet és a felajánlást tartalmazó hieroglif szöveget — az eredetinek nem teljesen megfelelő fordítással — ugyanitt G. Ebers közölte. A szobrocska fényképét és rövid leírását közli Radisics, J., Az Országos Ráth György Múzeum Kalauza, Budapest 1906, 37, 96. sz. A Szépművészeti Múzeum kiállítási vezetőiben is szerepel a szobrocska rövid leírása és fényképe: Oroszlán, Z.—Dobrovits, A., Az Egyiptomi Gyűjtemény, Budapest 1939, 101; Varga, E.— Wessetzky, V., Egyiptomi Kiállítás, Budapest 1955, 23, 15. t., 1. k.; 1961 2 , 27, 23. t., 1. k.; 1967 3 , 28, 33. k.; 1970 4 , 28, 33. k.; Varga, E., Egyiptomi Kiállítás, Budapest 1976, 84-85, 53. k. 4 Az „istent látni" kifejezés tartalmi jelentőségére 1. LdA IV (1982) 956. 5 Pl. a bécsi Kunsthistorisches Museumban: ltsz.: 8573 (torzó), ltsz.: 6731 (usebti). Dr. H. Satzinger igazgató úrnak szíves felvilágosításáért e helyen mondok köszönetet.
