Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)
Francesco Liani két ismeretlen műve Budapesten
bizonyítja, amely szerint 1763-ban Madridba küldtek egy IV. Ferdinándot ábrázoló arcképét — ma ismeretlen —, azért, hogy a madridi udvar láthassa az uralkodó arcvonásainak változását. 9 Francesco Liani 1765-ben jelezte IV. Ferdinánd egészalakos, reprezentatív portréját, amelyet a dán királyi család megrendelésére küldtek el Koppenhágába" 1 és amely Raffael Mengsnek a gyermek uralkodót ábrázoló pompás arcképe után," a mengsi enteriőr hatását tükrözve, ünnepélyes módon a már ifjúvá serdült uralkodót ábrázolja a háttérben Nápoly látképével (133. kép). A budapesti festmények az ifjú királyi párról, házasságkötésük után néhány évvel, 1770—72 között keletkezhetett. A művek Pietro Longhi meghatározása az újabb irodalom alapján elvethető. 12 T. Pignatti monográfiájában az attribuait művek között sem említi őket, de stíluskritikai alapon sem tartható fenn a korábbi meghatározás. 13 A budapesti művek, az ábrázoltak kora alapján meglehetős biztonsággal datálhatok 1770—72-re, amikoris Pietro Longhi életrajzi adataiban sem ismert nápolyi utazás, vagy ottani működés. 1 ''' A budapesti művek meghatározásához a legtöbb analógiát Francesco Lianinak a nápolyi udvarban festett hiteles művei szolgáltatják, különösen említésre méltó III. Károly lovasportréja (Museo Capodimente) ahol az uralkodó arcának, kezének, öltözetének áttetsző festésmódja közel áll a budapesti arcképekhez (132. kép). Francesco Liani festészetével, különösen nápolyi működésével legbehatóbban Nicola Spinosa foglalkozott. 15 A Capua-i Múzeumban őrzött egyik IV. Ferdinánd arcképét 16 amely oszlop előtt, kissé balra forduló fejjel, a szemlélőre tekintve ábrázolja az uralkodót szintén ő kapcsolta Lianihoz. 17 E festményen a fej beállítása és az arckifejezés valamint a hajviselet is erősen emlékeztetnek a budapesti IV. Ferdinánd arcképére, jelzik e kép közeli keletkezési idejét. A budapesti műnek datálásához a madridi Palacio Reálban található, IV. Ferdinándot és Mária Karolinát ábrázoló egészalakos festmények is támpontot nyújtanak. lf3 Urrea Fernandez szerint Liani e képeket 1770 körül festette, IV. Ferdinánd arcképe után 1773-ban Pietro Duranti falkárpitot készített,J Urrea Fernandez, .1., La pintura italiana del siglo XVIII en Espana, Valladolid 1977, 334, 447. (A. S. Estado. Dos Sicilias Leg. 6086. Fol. 230. 27. XII—1763. Principe di Sn. Nicandro). 10 Swane, L. Catalogue of Old Foreign Paintings of the Royal Museum of Fine Arts, Copenhagen 1951, 166, 194.; Olsen, H., Italian Paintings and Sculpture in Denmark, Copenhagen 1961, 68. 11 Mengs képe közölve többek között a Civiltà. . . (fent 6. j.) katalógusban I. 310. 20 t. A festmény madridi változatáról Agueda ViLlar, M., Antonio Rafael Mengs (1728—1779), kiállítás katalógusában (Museo del Prado), Madrid 1980, 38—39. 12 Fiocco, G.: II periodo bolognese di Pietro Longhi, Arte lllustrata 41—42 (1971) 17—23; Pignatti, T., Arte lllustrata 47 (1972) 2—5; Pignatti, T., L'opère compléta di Pietro Longhi, Milano 1974 (nem említi a két budapesti arcképet). 13 Pignatti, T., Pietro Longhi, Venezia 1968; Pallucchini, R., La pittura veneziana del Settecento, Venezia, Roma 1960; Riccoboni, A., Ritratfci e figure di Pietro Longhi, Emporium 10 (1959) 199—206. 14 Pignatti, T., i. m. (fent 13 j.) 20 „Probabilmente dopo il giovanile tirocinio a Bologna non si era mai allontanato dalla sua Venezia..."; Bolaffi, t. m. (fent 7 j.) VII. 12—15. 15 Spinosa, N., Paragone 309 (1975) 38—53; Spinosa, N., Le arti figurative a Napoli nel Settecento (Documenti e richerohe), Napoli 1979, 26. A 48. számon említett Lianitól származó IV. Ferdinánd arckép nem azonos a budapesti művel. ,fi Civiltà . . . (fent 6. j.) II. 401—2, 3 k. 17 Spinosa, N., i. m. (1975) 41. lfi Urrea Fernandez, J., i. m. (fent 9. j.) 333, 114 t. 1. k, 115 t. 2 k.