Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)
Francesco Liani két ismeretlen műve Budapesten
Mária Karolina főhercegnő Nápolyba utazása előtti utolsó bécsi képmását 1768 tavaszán J. G. Weickert készítette. 1 " Ez a bécsi képmás a királyné első nápolyi ábrázolásainak ikonográfiájára is hatott. Ezt bizonyítja egy ismeretlen mester metszete, amelyet a Civiltà katalógusában közöltek, 20 valamint a varsói Nemzeti Múzeumban található ismeretlen festőtől származó oválkép, 21 Lianinak a capuai múzeumban őrzött képei valamint a budapesti arckép is kompozíciójukban nagy vonásokban mind követik Weickert festményét (136—137. kép). Az ismeretlen metsző művén a királynő jobb karja ugyanolyan bizonytalan módon tűnik el a palást részlete alatt, mint a budapesti festményen. A metszeten a baloldali háttérben még hiányzik a korona, amely a varsói képen ugyanott már megjelenik. A budapesti festményen szintén a baloldali háttérben látható a korona, míg a királynő, valószínűleg a közeli házasságkötésre utalva, Mengs Pármai Mária Luisa portréjához hasonlóan 22 (házasságkötése Asturias hercegével, a későbbi IV. Károllyal 1765-ben volt) szegfűt tart bal kezében. 23 Mária Karolina hajában — a Szépművészeti Múzeum-beli képen — amely hasonlít a Weickert képen látható magasra fésült hajviselethez, jellegzetes nápolyi ékszert visel. 1773-ban Giovanni Miccione, nápolyi ékszerész vízfestményén, amelyet egy házasságkötés alkalmával, leltárként készített, a budapesti festményen ábrázolthoz hasonlót örökített meg. 2/ ' A varsói oválképen ugyanazt a kötött szalag alakú (masni) díszekkel övezett hatalmas függőket és melltűt viseli Mária Karolina, mint amelyek a budapesti festményen is láthatók. A királynő ékszerei mind nápolyi ékszerészek munkáinak tűnnek. Arckifejezése a madridi IV. Ferdinánd képmás párdarabjaként emlegetett Liani arcképhez áll közel, amelyet szintén 1770 körülinek tartanak. 25 Mária Karolina idősebb kori ábrázolásain a festők és szobrászok egyre jobban hangsúlyozták hosszúkás fejformáját, előreugró, határozott állát. Szembetűnő ez Hackert festményén az Aratás Carditellóban c. művén, 20 de legerőteljesebben a Josef Müllernek tulajdonított viasz portréján figyelhető meg, 27 ez utóbbi jól kapcsolható Liani budapesti arcképéhez is. Liani portréfestészetéhez legbővebb adalékkal Mina Gregori cikke szolgált. 28 Az általa közölt előkelő személyek arcképei minőségükben és festésmódjukban megerősítik a budapesti festmények Liani szerzőségét. IV. Ferdinánd és Mária Karolina budapesti arcképeivel a Bourbon királyi pár arcképcsarnoka Francesco Lianinak két olyan művével gazdagodott, amelyek átvezető szerepet játszhattak ikonográfiájukban a fiatalkori ábrázolások és az érettkoriak között 1770—72 körül s ugyanakkor bizonyítják az emiliai származású mesternek a nápolyi királyi udvarbeli folyamatos működését is. NYERGES ÉVA 10 Heinz, G. und Schütz, K.. i. m. (fent 5. j.) 177—78, 225 k. 20 Civiltà . . . (fent 6. j.) II. 402—3, 2 k. 21 Civiltà . . . (fent 6. j.) TT. 402—3, 3 k. 22 EZ arte europeo en la Corte de Espana durante el siglo XVIII, Bordeaux—Paris—Madrid 1979—80, 198. 23 Liotard a gyermek Mária Karolinát ábrázoló portréján a virágot tartó kéz beállítása hasonló, vö. Maria Theresia und Ihre Zeit (fent 5. j.) 35, 10 k. -] Civiltà . . . (fent 6. j.) II. 487 sz. 228. r. xjrrea Fernandez, J., i. m. (fent 9. j.) 333. 2(i Civiltà . . . (fent 6. j.) I. 189 a, 348; A nápolyi festészet aranykora, XVII—XVIII. század, Budapest (Szépművészeti Múzeum) Napoli 1985, 86, 134. 27 Civiltà . . . (fent 6. j.) II. 533 sz. 258. 28 Gregori, M., Paragone 309 (1975) 103—108. Köszönetet mondok G. De Vito úrnak, aki archívumából rendelkezésemre bocsa j to tta a capuai festmények fotóit.
