Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)
John Wootton tájkép Budapesten
beli tájkép vizsgálatánál, jellegzetes vonásainak, tartalmi és formai összefüggéseinek feltárásánál támpontot nyújtó analógiák — egy-két kivételtől eltekintve — Wootton eredeti alkotásaiként számontartott művek, ha nem is perdöntőén, de — úgy véljük — jelentős mértékben alátámasztják feltevésünket, mely szerint a kép szerzőjét nem Gaspard Dughet-ben, hanem a brit John Woottonban kell keresnünk. — Talán érdemes itt megemlítenünk, hogy attribuciónkat a szakmai körükben elismert jeles amerikai Wooton kutató. A. Meyer, akire jelen cikkünkben többízben kivatkoztunk, elfogadta/' 4 Wootton. bár nem tartozott a nagy korszakalkotó művészek sorába, a 18. század első felében a sport- és tájábrázolás terén a legjelentősebb brit festő volt. Gaspard Dughet első fontos angliai népszerűsítőjeként az italianizálóklasszicizáló tájképfestői stílust, ha rövid időre is, ő honosította meg a szigetországban. Amíg hazai pályatársai a külföldi mesterek bűvöletében élő honfitársaiknak körében csak nehezen szereztek maguknak nevet és megbízást, Wootton korának legkeresettebb és legjobban fizetett festője volt Angliában, s egészen az 1750-es évek végéig élvezte előkelő pártfogóinak, közöttük az uralkodónak, II. Györgynek, Frigyes walesi hercegnek, a brit szellemi élet számos kimagasló alakjának, közöttük — Edward Harley-n kívül, akiről már szóltunk — a Walpole-oknak és másoknak a megbecsülését. Kevés alkotása került külföldre; festményei napjainkban is jórészt azokban a kastélyokban, vidéki kúriákban találhatók, melyeknek díszítésére készültek (Anthony, Althorp, Badminton, Blenheim, Ditchley, Goodwood House, Houghton, Jedburgh, Longleat, Ragley, Strawberry Hill, Welbeck, etc.). Ezt a körülményt figyelembevéve a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonába került klaszszikus tájkép igazi ,,raritás"-nak számít, mely a kisszámú, de színvonalas, jórészt arcképekből álló brit festészeti gyűjteményt színesebbé teszi, s hozzájárul az eddigieknél sokoldalúbb bemutatásához. BENKÖ ÉVA 44 Arline Meyer hozzánk intézett levélbeli közlése (1985. jan. 18.): „ . . . I am certainly convinced that your landscape is indeed by Wootton . . ."
