Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)

Johann König egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

König Raffaello pasticcio ja hommage a nagy mester emléke előtt Augsburgban, 1628-ban és tisztán mutatja, hogy a mesterek éppúgy, mint megrendelőik, illetve vásárlóik továbbra is ragaszkodtak a klasszikus ideálokhoz. Az imitazione elmélete és gyakorlata az 1600-as években szinte újra megerősödött46 Az újabb kutatások alapján egyre világosabban látjuk a Dürer-reneszánsz történeti jelentőségét és szerepét. Raffaello németországi hatásának és utóéletének a szerepére még nem figyelt fel a kutatás. Raffaello kópiák és művei után készült metszetek nagyszámban voltak német gyűjteményekben is, és az Itáliából hazatért mesterek is hoztak magukkal. De a Raffaello imitáció mégis perifériális jelenség maradt itt, nem hatott olyan meghatározó módon a 16. századi festészetre mint például a Németalföldön. Nyilvánvaló történeti és művészettörténeti okok miatt a 17. században sem következett be az a Raffaello-reneszánsz, ami a francia művészetben oly fontos jelenség volt. Poussin Raffaello feldolgozásaihoz hasonló nincs a német akadémiák művészetében/'

7 A budapesti König kép mégis felhívja a figyelmet arra, hogy ez a jelenség megragadható és további feldolgozásra vár. Végezetül a König festmény ikonográfiái kérdéseire csak egészen röviden szeretnék kitérni. Az ikonográfia is autonom módon variálja a raffaellói motívumokat. A törülközőt tartó nőalak, az előtérben álló, aránytalanul nagyméretű vizeskancsó és a fémtál alapján képünk tárgya valójában a Gyermek Jézus fürdetésének ritka jelenete. A gyermek fürdetésének jelenete Raffaello egy másik kompozíciójának témája: a „Madonna a bölcsővel" Marcantonio Raimondi metszetéről (Bartsch 63) ismert (118. kép). Ezen egy szárnyas angyal tartja a vizeskancsót a fürdőtál fölött, és egy idősebb szolgálóasszony készíti elő a bölcsőt/'

8 A két hatalmas fémedény a „fürdő" jelzése Raffaello követőinél is.

49 A bölcső motívuma is Raffaellótól származik. A Kis Szent Családon éppúgy megtalálható, mint az ún. I. Ferenc Madonnán is, ugyancsak antikizáló groteszkkel díszítve. Egyszerű teknőszerű bölcső van a Petite Sainte Famille-on, vesszőből font bölcső a Madonna della Quercián és a Madonna della Perián. A faragott bölcső motívumát Giulio Romano is mesterétől vette át, a Capodimonte Szent Család képén is megtalálható. A Jézus gyermek fürdetésének ikonográfiája a bizánci művészetben alakult ki és a 14. században jelent meg a nyugati művészetben mint a Nativitas jelenetétől elkülönülő képtéma. Szövegforrása nem ismert. Hiányzik a Legenda Aureából éppúgy, mint a Meditationes Vitae Christiból, illetve ezek apokrif forrásaiból.

50 A gyermek fürdetése a 7—8. században jelenik meg a művészetben, és az egyházatyák heves tiltakozása ellenére is tovább él. Jézus karnális embervoltának felesleges ábrázolása a fürdetés, hirdeti az egyház. De mint oly sok más esetben, az antik hagyományból öröklődött motívum minden tiltás ellenére to46 Egyebek között Battisti, E., II concetto d'imitazione nel Cinquecento da Raffaello a Michelangelo. Commentari 7 (1956) 86—104. 47 Poussin raffaeleszk Szent Család kompozíciói, vö. Blunt, A., The Paintings of Nicolas Poussin. A Critical Catalogue, London 1966, 46, 51, 54, 57. sz. Sarasota, Detroit, Cambridge (Mass.), Párizs. 48 Oberhuber, K., The Works of Marcantonio Raimondi and his School, i. m. 90, 91. A metszet Itálián kívül is ismert volt. Pl. A Női-félalakok Mesterének kasseli festménymásolata. 49 Oberhuber, K., i. m. 233, 236. sz. Raffaello után: Psyché fürdője jelenetében. 50 A Jézus születésénél segítő bábaasszony motívuma a Liber de infantia Christiből került ás a Legenda Aurea szövegébe.