Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)

Johann König egy ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

a kor festőire, mint Madonnái.

30 König Szent Annájának arca eltér nemcsak kvalitásban, hanem kifejezésben is az előképtől. Arca soványabb, ráncai erőteljesebbek, szája beszédre nyílik. Anatómiai hiba a fejhez viszonyított túl nagy kéz. Alakja mégis őrzi a raffaellói előkép emlékét. A Louvre képétől azonban eltér Könignél a Jézusgyermek motívuma és hiányzik a kis Keresztelő Szent János alakja is. A Madonna ölében rúgkapáló csecsemő egy másik Raffaello kompozícióról származik. Ha nem is egészen pontosan, de a Madonna del Velo (vagy az ún. Loreto-i Madonna) gyermekének variációja. Az eredeti mű, mely a római Santa Maria del Popolóban volt 1591-ig, nem maradt fent, de számtalan másolatban és kegyképként forgott közkézen. Ma is több mint negyven másolata ismert itáliai és északi mesterektől/'

0 König bambinójának karmozdulata e népszerű kegyképen lévő Jézushoz hasonlít. De testéhez arányított fürtös feje túl kicsiny és inkább Rottenhammer bambinóihoz áll közel. Rottenhammer drezdai Pihenés menekülés közben képét feltehetően láthatta König (117. kép)/'

1 A faragott bölcső motívuma is tipikus raffaellói motívumderiváció König képén. Nemcsak a La Petite Sainte Famille képen, hanem az ún. I. Ferenc féle Grande Sainte Famille képen is megtalálható, de a Prado két képén, a Madonna della Quercia-n. és a Madonna della Perla képen is. Raffaello Madonna a bölcsővel kompozíciója Marcantonio Raimondi metszetén (Bartsch 63) maradt fent. Ezen egy idős szolgáló készíti éppen a bölcsőt a Gyermek számára/'

2 Az eddig tárgyalt motívumokkal ellentétben hiába keressük a raffaellói repertoárban a König képen megjelenő fiatal szolgálólány előrehajló alakját/'

3 A térbe csavarodó felsőtestű és bonyolultan előrehajló nőalak kétségtelenül a velencei késő-reneszánsz festészet motívumtárából származik, Tintoretto és Veronese nőalakjaira emlékeztet. Tintoretto müncheni Jézus Mária és Márta házában, vagy a leningrádi, ill. velencei Mária születése kompozícióján, de másutt is feltűnik ez a nőalak.

44 König fiatal szolgálólány alakja leginkább Veronese Mózes megtalálása képének előrehajló, idősebb asszonyával rokon. E Veronese műnek több példánya és számtalan műhelymásolata forgott közkézen a 16. században is. A velencei motívum Könignél természetesen nem meglepő, eddig ismert művein domináns a velencei hatás, sőt velencei művek utáni pasticciói is ismertek. A velenceies nőalak érkezhetett hozzá Rottenhammer közvetítésével is, akinek Mózes megtalálása rajzán jelenik meg a leplet tartó nőalak motívuma.

45 A Raffaellói ihletésű budapesti König képecskén ez a velencei figura zárja le a kompozíciót, és teszi ugyanakkor mozgalmassá is a képet. 39 A Prado kép részletmásolata, Raphaël dans les collections françaises, i. m. P 26, 125—126. 40 Az eredetiről Dussler, L., i. m. 27—28, 73. kép; a rajzvázlatról Knab, E.

—Mitsch, E.

—Oberhuber, K., i. m. 415—416; a Louvre Loretoi Madonna példánya Raphaël dans les collections françaises, i. m. P. 25, 125. A másolatokról többek között Köln, WallrafRichartz Museum, Katalog der italienischen, französischen und spanischen Gemälde bis 1800, Köln 1973, 117—119. 41 Europäische Landschaftsmalerei 1550—1650, Dresden 1972, 83. sz. 42 Oberhuber, K., The Works of Marcantonio Raimondi and his School, i .m. 90— 91, 63—

63A I. sz. 52. 43 Funkciójában Giulio Romano Madonna della Catina-jának idős szolgálóasszonyára emlékeztet, hiszen ezen a képen is a Jézusgyermek fürdetésének szimbolikus ábrázolása jelenik meg. Hartt, F., i. m. (fent 12. j.) I. k. 84 és 275, 125. kép. 44 Mária születése L'opéra compléta del Tintoretto, Milano 1970, 106 a—

b. sz. 45 Augsburger Barock i. m. (fent 4. j.) 318. sz., 103. kép, 239—240. Hasonló alak van Elsheimer londoni Krisztus megkeresztelése képén is.