Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)
A spanyol gyűjtemény középkori új szerzeményeiről
rások. 47 A vertikális hármas tagolás, az oltár faragott díszeinek hasonló típusa, a nagyalakos ábrázolás kedvelése feltűnik Szent Klára oltárának (Vich, Múzeum) középső részén, amelyet Post 1415 körűire keltez. 48 A budapesti oltár mestere az oltár felépítésében, a nagy alakok kedvelésében, az arcok jellegében, a duzzadt szemhéjak, a kiugró szájformák, vastag ajkak festésében, a fejek kissé elfordított, ferde beállításában a Luis Borrassá műhelyében készült műveket követte. Luis Borrassá Keresztelő Szent János oltárán, bár a szent szakállas, néhány részletében, például nyújtott alakjának beállításában, karjának megfestésében, vagy övének megkötésében a budapesti mű előképe lehetett, ugyanakkor a budapesti festmény néhány részletében a Serrák körében kedvelt sienai mintaképek hatását is ötvözte. 49 A Vir Dolorum ábrázolásában a Jaime Serra műhelyéből származó, XIV. századi sienai példán megszületett Vir Dolorum, amelyet M. Meiss a XIV. század második felére datált, a budapesti oltár e részének előképe. 50 Az 1400 körüli sienai, firenzei hatást jelzi a Szent Sebestyén oltár Máriája, mellén keresztbe tett kézzel, többek között Bonifacio Ferrer retablójának Máriájára emlékeztet. Luis Borrassának a Vich-i Diocesan Múzeumban lévő Szent Petronillát, Egyiptomi Máriát és Restitutust ábrázoló művén feltűnő az oltár faragott díszeinek a hasonlósága. Egyiptomi Máriának félrehajló fejbeállítása, Szent Sebestyén hasonló mozdulatát idézi. 51 Borrassá oltárain előszeretettel festett mondatszalagokat, amint ez a Szent Sebestyén oltáron is megjelenik. A férfi szentek rövid hajú típusa, ami számos oltárán tanulmányozható, nem áll távol a Szent Sebestyén oltáron ábrázoltaktól. A Szent Sebestyén oltár stílusában az internacionális gótika idején, legerősebben italianizáló példákhoz kötődik. Mesterének meghatározása jelenlegi átfestett állapotában lehetetlen, de ennek eldöntése kétséges a mű viszonylag provinciális volta miatt is. Az oltárkép alkotója, amint az oltár felépítése és stílusának elemei jelzik ismerhette Luis Borrassá és körének eredményeit, leginkább őket követi. Az oltár keletkezését, a katalán vidéken, 1430—1440 táján feltételezem, NYERGES ÉVA 47 Gudiol Ricart, J., i. m. (fent 19.j.) 91. 48 Post, Ch. R., i. m. (fent 7.j.) 1930, II. 322—24, 191 k. 49 Camón Aznar, J., i.m. (fent lO.j.), 230—42, 221 k. 50 Meiss, M., Italian Style in Catalonia and a Fourteenth Century Catalan Workshop. The Journal of the Walters Art Gallery. Baltimore, 1941, IV. 18 k., 19 k. 51 Mayer, A., Gotik in Spanien, Leipzig 1928, 92 k.; Gudiol Ricart, J., i.m. (fent 19. j.) 65 k. a kissé elfordított fejtartásra, amely a Szent Sebestyén oltáron is látható, jó példa.
