Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)
A spanyol gyűjtemény középkori új szerzeményeiről
A mű hátoldalát megvizsgálva kitűnik, hogy öt hosszanti fatáblából állították össze, amelyet három keresztirányú merevítő pánttal erősítettek meg (40. kép). Ezek a keresztirányú merevítők a fatáblákkal egykorúak, régi szögelésük kizárja, hogy a mű különböző képeit későbbi időben illesztették volna össze. Az oltár egységes keletkezését a stíluskritikai vizsgálat is igazolja, az arcok, hajak, vagy kezek megfestése a felső és alsó képmezőkben megegyezik. A felső, triptichonszerű képeket csúcsíves, levelekkel díszes, faragott, aranyozott keretek határolják, amelyek a csúcsokon liliom alakú faragásban végződnek a két kisebb képnél. A táblát felső élén megcsonkították, ugyanis a középső képnél ez a dísz hiányzik. A hiány, a díszek arányaiból következtetve 10— 15 centiméteres lehet. Az oltárépítmény felső részében, a fiatoronyszerű oszlopocskák újabb kiegészítések. Az oltár alsó élén, a fedőléc szintén újabb, itt a hiány csupán néhány centiméteres lehet. Az alsó sávban, amelyet ma vörös színű átfestés borít, egykor felirat volt, amelynek betűtöredékei még kivehetők. Valószínűleg itt az adományozókra vonatkozó felirat volt egykor, amint az a Cerralbo Múzeum Juan de Peralta, Szent Sebestyén oltárán is látható. 41 A Szépművészeti Múzeumban, 1946-ban „Olasz mester, XV. század" meghatározással állították ki. 42 A festményt 1984-ben, budapesti magántulajdonból vásárolta meg a múzeum. A Szent Sebestyén oltár újabb meghatározásához, hogy dél-spanyolországi alkotás, az oltár felépítésének, valamint stílusának vizsgálatával jutottam el. Az oltár felépítésére a legtöbb hasonló példát a Katalóniából, Mallorcáról, valamint Valencia környékéről a XIV. század második feléből, XV. század elejéről származó oltárokban találtam. Az oltár architektonikus felépítéséhez hasonló, bár léptékben kisebb az az oltár, amelyet Post közölt a brüsszeli Musée d'Art Ancienből, az általa Castellig mesternek nevezett ismeretlen mallorcai mestertől. 43 Gudiol ezt a XV. század első felében dolgozó művészt „Maestro de Santa Eulalia" néven említi. 44 Az ő követői közé sorolják az ún. Maestro de Montesión-t, akinek 1406 táján festett Mária oltára, bár arányaiban monumentálisabb, de az oltár középső részének felépítése (csavart oszlopok tagolják a nagyalakos oltárképeket, az oromzaton derékalakos ábrázolások láthatók), a budapesti mű arányaival rokon. 45 A valenciai Múzeumban található az ún. Bonifacio Ferrer apát retablója, 1400 táján keletkezett, amely az internacionális gótika egyik spanyolországi remeke. 6 E mű oromzatán az Angyali Üdvözlet látható, középen az Utolsó ítélettel. A festő a tér érzékeltetésénél, a felső képek közötti fiatornyoknak jelentős szerepet szánt. A budapesti Szent Sebestyén oltár mestere, a Vir Dolorum két oldalán, ugyancsak a tér érzékeltetésére törekedett, amikor gótikus kőablakokat festett mellé. Az internacionális gótika korai katalán mestere Luis Borrassá előszeretettel festett nagyalakos oltárképeket. Festői működését Borrassá a geronai hercegi udvarban, a későbbi I. Juan, aragón király udvarában kezdte. Itt megismerhette a flamand és a francia festészetet, ugyanis I. Juan felesége Bölcs Károly, francia király unokahúga volt. 1402—1426 között tizenegy oltáráról szólnak for41 Post, Ch. R., i.m. (fent 7.j.) 1958, XII/II. 614, 261 k.; Sanz-Pastor, C, Museo Cerralbo, Madrid 1981, 21—26, 23 k. 42 Budapest,. 1946. (Fent j.5), 65 sz. XVII t. 43 Post, Ch. R., i.m. (fent'7j.) 1966, XIII, 305—6, 120 k. 44 Gudiol Ricart, J., i. m. (fent 19.j.) 127—8. 45 Gudiol Ricart, J., i. m. (fent 19.j.) 128, 99 k. 46 Gudiol Ricart, J., i. m. (fent 19.j.) 138, 107 k.
