Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)

A Tisztelet a szülőföldnek kiállításról és a kortárs gyűjtemény gyarapodásáról

történeti körülmények közt formálódott többi kelet-középeurópai országok művészeti élete feldolgozásához is. Csak hézagos felsorolásban utalunk azokra a rangos résztvevőkre: Vasarely, Schöffer, Szenes, Pán Márta, Frank Magda stb., akik alkotásaikkal már állandóan jelen voltak a Szépművészeti Múzeumban, és hiánytalanul közöljük azok névsorát, akiknek most tartozunk őszinte köszönettel ajándékért vagy a méltányosan megszabott vételárért. Abkarovits János (Spanyolország), Bazsó Sarolta (Kanada), Bíró Attila (Atila, Franciaország). Bőszin Endre (Kanada), Cardot Véra (Franciaország), Cservény Ferenc (Svájc), Gáyor Tibor (Ausztria), Fiora Marquerite (Franciaország), Franaszek Tibor (Svájc), Gertler Tibor (Franciaország), Gőgös Ferenc (Hollandia), Hahn-Brodie Agnes (USA), Horváth Pál (Belgium), Imrédy Elek (Kanada), Jankay Tibor (USA), Kallós Pál (Franciaország), Képes György (USA), Levé André (Franciaország), Marko Brunner Mária (Svédország), Mark Anna (Franciaország), Marosán György (Kanada), Megyik János (Ausztria). Nádasdy János (NSZK), Nemes Endre (Svédország), Németh János (Svájc). Neureiter Mária (Nyrom, Ausztria), Orbán Dezső (Ausztrália), Paszternák Vilmos (USA), Pátkai Ervin (Franciaország), Perjesi Sándor (Dánia), Pethő Béla (USA), Polónyi Elemér (USA), Reigl Judit (Franciaország), Rhédey Andre (USA), Roboz Zsuzsi (Anglia), Rohonyi Károly (Belgium), Sajó Zsu (Ausztria), Stein Anna (Franciaország), Székely Pierre (Franciaország), Szuhodovszky Miklós (Svédország), Tamás Elemér (Belgium), Vajda Paul (Anglia), Valent Michel (Svájc), Vörös Béla (Franciaország), Zugor Sándor (USA). Az új szerzemények változatosságában a legellentétesebb szemléleteket is kitűnő minőségek képviselik. Az élő világ formáiban továbbra is kimeríthetetlen lehetőségeket talál Székely Pierre (sz. : 1923), Párizs megbecsült, sokoldalú művésze. A sűrűn erezett szürkemárványból faragott Természet erői (71. kép), ötletgazdag termékenységszimbólum, ahol biztos plasztikai érzék formál egészt emberből, állatból, többértelmű részletből. Ugyancsak bő képzeleterőről tanúskodnak, nagyméretű vásznain Bíró Attila (Atila, sz.: 1931) szivárványszínű, groteszkbe hajló ember-szellemei, szellememberei (72. kép). A német expresszionista festészetből kiinduló törekvése, új hazájában Franciaországban monumentális falképekben, beton vagy mozaikkal borított sztéléken bontakozott ki. A szürrealizmus klasszikusai közé számító Nemes Endre (sz.: 1909) Stockholmban él. Vásznain a szerves és szervetlen világ képei konkrét és tárgyilagos megfogalmazásban a költőiség és fantasztikum szintézisei. Az Úttörők Pantheonján (73. kép), az emberi elme találmányai tornyosulnak: a kerék, a nagyító, a téglaboltozás, a helikopter meg annyi minden más, sokszor csupán fiktív mechanizmus és a névtelen tömegből néhány apró emberi alak. A festmény nem csak a múlt, a jelen, hanem a jövő vízióját is felkelti, jelképezve a történelem folytonosságát. A szürrealizmus vonzásába került az 50-es évek elején Reigl Judit (sz.: 1923) is, akit André Breton vezetett be Párizs művészeti életébe. Reigl egykori szürrealizmusából gyűjteményi képünk már csak a pszichikai automatizmust őrzi. Hatalmas zöldes sötétszürke színmezőn — megfoghatatlan végtelen térben — fénylő fekete, itt-ot pirossal élénkített amorf foltok hullámzanak át. A semmibe vesző zenei akkordokat, meditáló lírát idéz a szép kép címe is: Fuga két tételben (74. kép).