Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)
A Tisztelet a szülőföldnek kiállításról és a kortárs gyűjtemény gyarapodásáról
A lírai absztrakció másik remeke a legidősebb kiállító, az 1884-ben született Orbán Dezső ajándéka. Ausztrália legnagyobb tiszteletének örvendő festője, tele életörömmel a hazai Zúzmarás idő (75. kép) fény-szín játékaira emlékezik, a fekete meg deres gallyakra, a színes ködpárára, a csillogó jégre. Helyenként fölszikrázik a csiszolt alumínium alap ezüst fénye, míg a vékony össze-vissza futó fekete ecsetvonások alatt egymásba áramlanak a hígan festett kék-zöldbarna festékfoltok. A gyarapodás nagyobb része a geometrikus absztrakció jegyében született. A Bécsben élő, középnemzedékhez tartozó Megyik János (sz.: 1938) fapálcika Konstrukciója (76. kép) emésztő fontolgatás, elmélyült kutatás eredménye. A finoman összeillesztett törékeny pálcikák előbb egy nyugodt négyzetes alaprajzot mutatnak, majd — látszólag teljesen kötetlenül — egymásra épülő csomópontokba futnak össze sűrűbb vagy ritkább nyalábokban. De fordítva is érvényes: csúcsokból fapálcika-vonalak ágaznak szét mélyebb csomópontokba és végül rendezetten lenyugszanak a négyzetes hálóra. Míg önkéntelenül kiválasztunk egy vonalat és megpróbáljuk szemmel kísérni az egyenértékűnek felfogott irányok útvesztőjében, kibontakozik a csomópontok hierarchiája, értelmezése az egésznek; ahol az űröknek ugyanannyi jelentőségük van, mint a konkrét struktúrának. Márk Anna (sz.: 1929) Okker reliefjét (77. kép) tekinthetjük akár festménynek, akár domborműnek. A vastag műanyagban kemény, egyenes bevágások határolják a fakó színmezőket. Mindegyiknek vaskos, durva, ám eltérő a felülete. Benyomkodott mustra az okkeron, karcolások a szürkén, rovátkozott a fekete stb. Komor, súlyos világ ez. Képzetünk társíthat hozzá őskori kerámiát, öreg házak máló vakolatát, tengeri üledékes kőzetet, de csodálhatjuk egyszerűen csak a földszínek harmóniájaként. Márk a 60-as évek közepétől, egyre növekvő sikerrel szerepel Párizs kiállítótermeiben. Amíg az eredetileg építész Gayor Tibor (sz.: 1929) Bécsben festővé vált, így is szerepel gyűjteményünkben (78. kép), — a szobrász tanultságú Pátkai Ervin (sz.: 1937) elsősorban mint várostervező lett neves Franciaországban, ahol 1957-ben telepedett le. Az urbanisztika mellett a szobrászattal, rajzolással sem hagyott fel, sőt rendkívül artisztikus és bensőséges kinetikus művek is kikerülnek kezéből. Így a 303 sz. mű, melynek fekete üregében a szemlélő mozdulatára higany kezd rezegni, miközben finom csillogása érzékeny fémszálakra vetődik. A fénykép sem maradt ki, mint korunk kedvelt médiuma, az új szerzemények sorából. Képes György festményei, fotói, elméleti írásai, fénykísérletei, oktatói mőködése egyaránt ismert Európában és jelenlegi lakóhelyén az Egyesült Államokban. Az 1906-ban született mester Moholy-Nagy munkatársa volt Berlinben, majd a chicagói Űj Bauhausban. A kiállítás kapcsán különleges természeti jelenségekről, a mikró és makró időre asszociáló faktúrákról, valamint meglepő fény-szín hatásokról készült highspeed fotói, fotófestményei kerültek a Szépművészeti Múzeum birtokába. A Mozgó természeten (79. kép) vízbe csöpögtetett színes folyadék szétáramlását látjuk, egy másodperc tört részének kiragadását az Időből. A meditativ gondolatokat elindító esemény, épp úgy hozzátartozik az esztétikai élményhez, mint a szép áttetsző, anyagtalannak tűnő formák meg a nagyon is konkrét — közönséges dróthuzal — szeszélyesen kanyargó vonalának ellentéte. Cservény Ferenc Képes mesternél 40 évvel fiatalabb. Kedvelt műfaja a hagyományosnak nevezhető motómontázs. Gyakorlatában azonban ez az eljárás