Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)
J. G. Dorfmeister hónapábrázolás sorozatáról
Ugyanilyen plinthuson áll a sorozat többi — hasonló magasságú — tagja is. Ezekről a következőkben kívánunk szólni. A Berlin-Dahlem-i Múzeumba három tagja került a sorozatnak. 5 Ezek egykor a berlini Darmstädter gyűjteménybe tartoztak, s csak 1965 óta vannak múzeumban. A berlini katalógusban kérdőjelesen „Tavasz", vagy „Június" allegóriájának tartott nőalakot ábrázoló ólomszobrocskát (61. kép) u „Május" allegóriájának tartjuk.- A figura felsőteste szinte teljesen fedetlen, a drapéria a bal karnál indul, a csípő táján pedig ugyanúgy redőzött, mint a budapesti szobrocskán. A bal láb melletti drapéria hasonló módon omlik alá, konkáv formát képezve, mint a mi szobrunk jobb lába mellett. A szobrocska bal kezében tartott rózsák egyértelműen — Cesare Ripa ikonológiájának is megfelelően 7 — a május hónapra való utalást jelent. A sorozat — az ikonológiai leírások sorrendjének megfelelően •— bizonyára március hónappal kezdődött/ Ezek szerint a fennmaradt ábrázolások közül a ,,Május"-t allegorizáló nőalak az első. A hónapokat ábrázoló szimbolikus sorozat hat egymással szembetekintő párdarabból állhatott. A berlini „Május"-nak párdarabja az egykor régi magyar magántulajdonban, a Rakovszky gyűjteményben lévő — bal oldala mellett valószínűleg leveleket és virágokat magához szorító — figura lehetett (62. kép), melynek hollétére vonatkozóan sajnos jelenleg semmit nem tudunk. 9 A „Június"-t szimbolizálhatta ez a szobrocska, melynek attribútumait — mivel csak fényképről ismerjük már — nem vizsgálhattuk meg pontosabban. Ezt követte „Július" — bizonyára bal felé tekintő — elveszett, vagy valahol lappangó figurája. Majd a budapesti ,,Augusztus"-t ábrázoló szobrocska következett. Még kell ikonográfiájával kapcsolatban jegyeznünk, hogy az Alpoktól északi vidékek hónapábrázolásai körében általában — ellentétben az olaszokkal, ahol júliusra helyezik — az aratás ábrázolása augusztus hónap jelképeként szolgál. 10 5 Bildwerke der chiristlichen Epochen von der Spätantike bis zum Klassizismus. Aus den Beständen der Skulpturen der Staatlichen Museen, Stiftung Preussischer Kulturbesitz, Berlin-Dahlem. München, 1966. 145, kat. sz.: 897—899. 6 Bildwerke der christlichen Epochen von der Spätantike bis zum Klassizismus. Kat. sz.: 897. 7 Deila Novissima Iconologia di Cesare Ripa Perugino Cavalier de SS Mauritio, e Lazzaro. Parte Seconda. Padova, MDCXXX, két helyen is szerepel: Della novissima Iconologia 469., Mesi come dipinti da Eustachi Filosofo, 474. ö Ebben a sorrendben tárgyalja Cesare Ripa idézett ikonológiája is a hónapábrázolásokat. L. a naptárszámítás erre a módjára vonatkozóan: A Pallas Nagy Lexikona, IV. Budapest, 1894. 570. 9 Schwarz, H.: Dorfmeisters Türkische Figurine. Amicis. Jahrbuch der österreichischen Galerie. 1926. 69. képpel. Közlése szerint magángyűjteményből a budapesti Nemzeti Múzeum letétében található. Pigler, A.: Georg Raphael Donner. Leipzig, Wien, 1929. 105., 126. kép. A szerző, mint Rakovszky Antal budapesti gyűjtő birtokában lévő műtárgyat említi.; Bildwerke der christlichen Epochen, 145.; Baum, E:. Katalog des österreichischen Barockmuseum in Unteren Belveder in Wien. Wien, München, 1980. I. 153. Úgy említi, mint letétet a budapesti Nemzeti Múzeumban, s mint magángyűjteményből származó darabot. A műtárgy — mint azt tanulmányunk írásakor megérdeklődtük — a Nemzeti Múzeum letétében nem szerepel, budapesti magángyűjteményben sem. Talán háborús veszteségnek tekinthető. 10 A 4. jegyzetben ikonográfiái analógiánkat a német művészet köréből hoztuk. Cesare Ripa idézett ikonológiája 473. lapján júliusra helyezi a betakarítás, aratás tényét. Érdemes itt megemlíteni egy 15. század közepéről való hónapábrázolásokat
