Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)

J. G. Dorfmeister hónapábrázolás sorozatáról

A következő hónapábrázolás — tekintélyes, érett szépségű nőalak — mely almát és gránátalmát tart — „Szeptember"-t jelképezi( 67. kép). 11 Ennek kis márvány talapzata is van, úgy mint, ahogy a ,,Június"-t ábrázoló elveszett mű­tárgynak is volt. Talán egykor együtt szerepeltek — kiragadva a sorozatból — valamely régi magángyűjteményben, mint a tavasz és az ősz allegóriái. A „Szep­tember"-t ábrázoló szobrocska is a Berlin-Dahlem-i Múzeum darabja, ahol a katalógusban, mint kérdőjeles, ősz, augusztus, vagy szeptember ábrázolás került említésre. 12 A vele szemben álló, a sorozatnak szintén a Berlin-Dahlem-i Múzeumban lévő tagja ,,Október"-t szimbolizálja (68. kép). A berlini katalógus feltételesen a nyár szimbólumának tartja, esetleg február ábrázolásának. 13 A szobrocska azonban az október hónapra utal, jobb karján az ikonográfiának megfelelően érett naspolyákat tart, baljában pedig a madarakat szüret idején elriasztó kereplőt. 14 Ezután már csupán a bécsi Barockmuseumban lévő figurácska maradt fenn — mint a sorozat befejezője — a Február hónap (70. kép). 15 Egész alakjának jobbfelé irányuló táncos mozdulata nagyszerű lezárása az egymás felé tekintő, változatos mozgású párok sorának. Elfride Baum katalógusában 10 arra utal, hogy ez a tél megtestesítője, s farsangra való utalást jelenthet könnyed, vidám alakja, ruházata. Ezt a szobrocskát személyesen is alkalmunk volt tanulmá­nyozni. Részletformái, drapériájának nagyvonalú formakezelése, lendületes esése is meggyőzött benünket arról, hogy ezt és a budapesti szobrot azonos mester készítette (v. ö. 63—64., 66. és 69. képpel). Az egyértelműen öszetartozó ólomszobrocskákból álló hónapábrázolás soro­zat mellett — a téma teljessége kedvéért szólni kell az E. Tietze-Conrat által 1930-ban publikált, a nürnbergi múzeumban lévő terrakotta figuráról, melyet J. B. Hagnauer vagy J. G. Dorfmeister munkájának tartott. 1 ' Az erőteljes kar­és kézábrázolás, a viszonylag kicsi fej, s a láb mintázása szerinte Dorfmeister mellett szólnak és összevetette az általa ismert három berlini, egy bécsi és az azóta ismeretlen helyre került Rakovszky gyűjteménybe tartozó szobrocskával. Nem érezzük alaptalannak vélekedését, s amennyiben az ólom munkák a terra­kotta vázlattal összehasonlíthatóak, úgy még a drapéria mintázására vonatko­zóan is észlelünk egyezéseket. A plinthus rész hiányzik ezen, a terrakotta figu­ránál az alap szélesen kidolgozott. Felvetődhet a kérdés, ha Dorfmeistertől való a bozzetto, a hónapábrázolás sorozathoz készült-e. A szobrocska esetleg a no­vember hónaphoz kapcsolódó vázlat lehetett, jobbjával valószínűleg olajbogyó­bemutató textíliát, ahol augusztusra helyezik a gabona aratást, júliusra a széna ara­tást. L. Spätgotik am Oberrhein. Badischen Landesmuseum Karlsruhe, 1970. 285., 228. kép. 11 Deila Novissima Iconologia di Cesare Ripa, 470. Az egyes hónapábrázolások az ikonológiai munkákból eredő hagyományokból rendszerint csak néhány jellegzetes attribútumot őriztek meg. 12 Bildwerke der christlichen Epochen. Kat. sz. : 899. 1;i Bildwerke der christlichen Epochen. Kat. sz.: 898. Ut A naspolya Cesare Ripa idézett ikonológiájának 470. lapján szerepel, mint az október egyik attribútuma. A szüret ábrázolása pedig az Alpoktól északra eső terü­leteken októberi munkaként is előfordul. L. G e r s z i, T.: i. m. 31. kép. Ir » A földigérő szőrmés bőröltözet Cesare Ripa idézett iknológiájában február hó­napnál fordul elő, 475. lap. 1(i Bau m, E.: i. m. 153. 17 Tietze-Conrat, E.: Zwei österreichische Barockskizzen. Münchener Jahr­buch der bildenden Kunst. München, 1930. NF VII. 182—184., 2. kép.

Next

/
Thumbnails
Contents