Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)
Adalékok a siennai koraseicento festészethez
Az elmúlt években merült fel magyar magántulajdonban egy ikonográfiailag rendkívül ritka tárgyú festmény, amely Santa Sabina lányainak, Santa Fede, Carita és Speranza mártíriumát ábrázolja (40. kép). A Magyar Nemzeti Galériában rendezett magángyűjteményi kiállítás katalógusában 8 utaltunk a festmény stílusának Rutilio Manettivel való kapcsolataira, de szerzőségének kérdését nyitva hagytuk. A kép stíluselemeinek Manetti műveivel való mély rokonsága most mégis arra ösztönöz, hogy Rutilio szerzőségét felvessük vele kapcsolatban. A még manierista ihletésű korai művek architektúra részleteit és térszerkezetét idéző városkép 11 előterében folyik a fiatal szentek kivégzése. A zsúfolt jelenet szereplői között a pribék jellegzetes és többször visszatérő figura Rutilio Manetti mártíriumjeleneteiben, sőt más szerepkörben is pályája egész folyamán. Mind ifjú hősnői, mind Szent Sabina elnehezültebb vonású idős nőtípusa ismert szereplői Manetti képeinek. 10 A mártíroknak koronát és pálmaágat hozó angyal még Salimbeni emlékeket őriz, 11 a testfületek plaszticitását kiemelő és a gazdag redővetésű drapériák játékát érvényesítő dinamikus fény-árnyék hatások viszont tanúsítják, hogy a festő birtokában van a „caravaggeszk" chiaroscuro drámai lehetőségeinek. A budapesti képben ötvöződik a századelő firenzei festészetének ismeretére utaló kompozíciós rend 12 és a felület fényhatásokkal előidézett mozgalmassága, amelynek egyéni módszerét a század második évtizedében fejlesztette ki Rutilio. Az alakok monumentalitása mellett már jelentkezik annak a modoros, merev formálásnak a csírája is, amely olyan sajátos jellemzőjévé vált késői alkotásaiban. Csak a festmény letisztítása tenné lehetővé, hogy koloritjának finomságairól fogalmat alkossunk; a jelenleg rajta lévő vastag, sötét lakkréteg színeit erősen befullasztja. Stílussajátságai alapján véleményünk szerint a kép készülésének idejét a 17. század második évtizedének első éveire helyezhetjük. A másik sienai festmény, amelyet itt közreadunk, 1983-ban, ajándékként került a Szépművészeti Múzeum birtokába (41. kép). 13 Az életnagyságú, egészalakos Salome-kompozíció a 17. század első harmadában gyakori éjszakai jelenet, amelynek sötétségét csak a középen égő fáklya világítja meg. A láng szeszélyesen imbolygó fényhatásokkal villantja fel Salome öltözetének fehér, szürke és halványokker részleteit, felizzítva ruhájának vörös színét, amelyben a kép színvilága tetőzik, és drámai hatással emeli ki a sötét háttér előtt a két női arc kísérteties fehérségét. A jelenetnek van bizonyos kétértelműsége: 7 Mint Antiveduto művészetének egy derivátumát itt szeretnénk megemlíteni a toledói katedrálisban lévő Menekülés Egyiptomba képének egy változatát magyar magángyűjteményben. A kép félköríves záródású, a két mellékalakban teljesen eltér a toledóitól, nyilvánvalóan más, gyengébb kéztől származik (169X133 cm). A Szépművészeti Múzeum nyilvántartásában délolasz festő műveként szerepel; talán nápolyi mester műve. 8 Válogatás Magyar Magángyűjteményekből. Budapest, 1981. 62, 40. 9 Közel áll például a Szent Jakab lefejezéséhez (Siena, San Giacomo in Salicotto, 1605) hátterében lévő városrészletben. B a g n o 1 i : i. m. 1978 5. szám. 10 A 9. jegyzetben említett mártíriumjelenettől a Szent Pál lefejezésén keresztül (Róma, Galleria Nazionale d'Arte Antica) egészen a San Nicolo in Sasso Feltámadásának katonájáig. B a g n o 1 i : i. m. 1978 13. és 60. szám. 11 Mint az 1612 körüli Mária koronázásának Máriája (T o r r i t i, P.: La Pinacoteca Nazionale di Siena. II. 1978, Genova. 323. szám, 326 vagy a Szent Katalin eljegyzésének Katalinja (magángyűjtemény, Bag noli: i. m. 1978 7. szám). 12 B a g n o 1 i : i. m. in Prospettiva 25. 1:1 Ltsz.: 83.1. Olaj, vászon, 218X156 cm. A. Adams ajándéka (Newcastle upon Tyne, Anglia).