Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)

Adalékok a siennai koraseicento festészethez

Az elmúlt években merült fel magyar magántulajdonban egy ikonográfiai­lag rendkívül ritka tárgyú festmény, amely Santa Sabina lányainak, Santa Fede, Carita és Speranza mártíriumát ábrázolja (40. kép). A Magyar Nemzeti Galériá­ban rendezett magángyűjteményi kiállítás katalógusában 8 utaltunk a festmény stílusának Rutilio Manettivel való kapcsolataira, de szerzőségének kérdését nyitva hagytuk. A kép stíluselemeinek Manetti műveivel való mély rokonsága most mégis arra ösztönöz, hogy Rutilio szerzőségét felvessük vele kapcsolatban. A még manierista ihletésű korai művek architektúra részleteit és térszerkezetét idéző városkép 11 előterében folyik a fiatal szentek kivégzése. A zsúfolt jelenet szereplői között a pribék jellegzetes és többször visszatérő figura Rutilio Ma­netti mártíriumjeleneteiben, sőt más szerepkörben is pályája egész folyamán. Mind ifjú hősnői, mind Szent Sabina elnehezültebb vonású idős nőtípusa ismert szereplői Manetti képeinek. 10 A mártíroknak koronát és pálmaágat hozó angyal még Salimbeni emlékeket őriz, 11 a testfületek plaszticitását kiemelő és a gazdag redővetésű drapériák játékát érvényesítő dinamikus fény-árnyék hatások vi­szont tanúsítják, hogy a festő birtokában van a „caravaggeszk" chiaroscuro drá­mai lehetőségeinek. A budapesti képben ötvöződik a századelő firenzei festé­szetének ismeretére utaló kompozíciós rend 12 és a felület fényhatásokkal elő­idézett mozgalmassága, amelynek egyéni módszerét a század második évtizedé­ben fejlesztette ki Rutilio. Az alakok monumentalitása mellett már jelentkezik annak a modoros, merev formálásnak a csírája is, amely olyan sajátos jellem­zőjévé vált késői alkotásaiban. Csak a festmény letisztítása tenné lehetővé, hogy koloritjának finomságairól fogalmat alkossunk; a jelenleg rajta lévő vas­tag, sötét lakkréteg színeit erősen befullasztja. Stílussajátságai alapján vélemé­nyünk szerint a kép készülésének idejét a 17. század második évtizedének első éveire helyezhetjük. A másik sienai festmény, amelyet itt közreadunk, 1983-ban, ajándékként került a Szépművészeti Múzeum birtokába (41. kép). 13 Az életnagyságú, egész­alakos Salome-kompozíció a 17. század első harmadában gyakori éjszakai jele­net, amelynek sötétségét csak a középen égő fáklya világítja meg. A láng sze­szélyesen imbolygó fényhatásokkal villantja fel Salome öltözetének fehér, szürke és halványokker részleteit, felizzítva ruhájának vörös színét, amelyben a kép színvilága tetőzik, és drámai hatással emeli ki a sötét háttér előtt a két női arc kísérteties fehérségét. A jelenetnek van bizonyos kétértelműsége: 7 Mint Antiveduto művészetének egy derivátumát itt szeretnénk megemlíteni a toledói katedrálisban lévő Menekülés Egyiptomba képének egy változatát magyar magángyűjteményben. A kép félköríves záródású, a két mellékalakban teljesen eltér a toledóitól, nyilvánvalóan más, gyengébb kéztől származik (169X133 cm). A Szép­művészeti Múzeum nyilvántartásában délolasz festő műveként szerepel; talán nápolyi mester műve. 8 Válogatás Magyar Magángyűjteményekből. Budapest, 1981. 62, 40. 9 Közel áll például a Szent Jakab lefejezéséhez (Siena, San Giacomo in Salicotto, 1605) hátterében lévő városrészletben. B a g n o 1 i : i. m. 1978 5. szám. 10 A 9. jegyzetben említett mártíriumjelenettől a Szent Pál lefejezésén keresztül (Róma, Galleria Nazionale d'Arte Antica) egészen a San Nicolo in Sasso Feltámadá­sának katonájáig. B a g n o 1 i : i. m. 1978 13. és 60. szám. 11 Mint az 1612 körüli Mária koronázásának Máriája (T o r r i t i, P.: La Pinaco­teca Nazionale di Siena. II. 1978, Genova. 323. szám, 326 vagy a Szent Katalin el­jegyzésének Katalinja (magángyűjtemény, Bag noli: i. m. 1978 7. szám). 12 B a g n o 1 i : i. m. in Prospettiva 25. 1:1 Ltsz.: 83.1. Olaj, vászon, 218X156 cm. A. Adams ajándéka (Newcastle upon Tyne, Anglia).

Next

/
Thumbnails
Contents