Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)

Francesco Vanni két alaktanulmánya

aki ilyen rövid idő alatt eleget tett a megbízatásnak. 13 A festmény elkészítéséért a pápa a Cavalière di Cristo címmel tüntette ki. Vanni ismert alkotómódszere szerint készítette elő kompozícióját: számos toll- és krétavázlaton dolgozta ki a festmény felépítésére, a színhelyre, az alakok tartására, csoportosítására vonatkozó elgondolásait. Körülbelül harminc­öt rajza kapcsolódik ehhez a képhez, 14 de ez a vázlatanyag még nem lehet teljes, ahogy a cikkünk elején idézett tanulmányból is kiderült. A zuhanó Simon mágushoz eddig csak a sienai Biblioteca Comunale kis méretű, lavírozott toll­skicce volt ismeretes (35. kép), a kompozícióvázlatokon ugyanis csak egészen sommás jelzésként szerepelt ez a figura. 15 A budapesti zuhanó mágust mint a kép főalakjához készült kidolgozott, modell utáni alaktanulmányt, kiemelkedő hely illeti meg a képpel kapcsolatos rajzok sorában. A sienai Biblioteca Co­munale kompozícióvázlatainak tanúsága szerint Vanni a zuhanó alak megfor­málásához olyan elgondolásból indult ki, amelynél a függőlegesen lefelé zuhanó alak mindkét karját hátranyújtja, bal lábát egyenesen, a jobbat behajlítva tartja, s köpenye bal felé kilebben, ördögök kísérik, melyek közül az egyik ruhájánál fogva próbálja meg visszatartani a zuhanó testet. 16 A sienai alak­vázlaton a test tengelye már kissé diagonális, s bár az alak ellenkező irányba dől, tartása némileg emlékeztet Vanni sienai elődjének, Domenico Beccafumi­nak zuhanó Marcus Maniliusára a sienai Palazzo Pubblico dekorációján. 1 ' Bec­cafumi nyilvánvalóan egy fekvő helyzetben beállított modellről készítette alak­ját, és úgy próbált meg neki a zuhanáshoz hasonló tartást adni, hogy karját hátrafelé kinyújtotta, fejét hátrahajtotta, egyik lábát a fekvő alkalmatosságról lelógatta, a másikat pedig felemelte. Vanni már a sienai alakvázlaton nagyobb valóságillúziót kölcsönzött a figurának a lebegő drapéria segítségével. A buda­pesti, modell után készült kréta alaktanulmányon (36. kép) azután tökéletesí­tette a zuhanás ábrázolását. A karok kissé ügyetlen, egyöntetű hátranyújtását teljesen megváltoztatta és aszimmetrikus megoldást alkalmazott. A bal láb és bal kar majdnem kinyújtott helyzetével hangsúlyos, meredeken diagonális tengelyt hozott létre, amellyel a zuhanó testnek irányt szabott, míg a behajlított jobb láb és kar egymáshoz közelebb kerülve, a másik két végtaghoz viszonyított ellentétessége által jobban képes érzékeltetni a zuhanás közbeni mozdulatot. Már nagyjából ez a testtartás jelenik meg a sienai Biblioteca Comunale egyik kompozícióvázlatán is, 18 amelyen azonban a mágus alakja a többi kompozíció­vázlathoz hasonlóan szintén csak kis méretben és néhány vonással jelzett. A budapesti alaktanulmányon ezt a részletesen kidolgozott tartást a testen fel­csúszó, redőződő ruhával és a derék és váll körül lebegő köpennyel barokkosán mozgalmas ábrázolássá fokozta. Vanni a zuhanó alaknál nem a test rövidülé­13 C h a p p e 11 — K i r w i n i. m. 137. 14 Többségük a sienai Biblioteca Comunaléban és a firenzei Uffiziben van. Lásd: Riedl 1978: i. m. 15—43. kép; W e g n e r, S.: Further Notes on Francesco Vanni's Works for Romana Patrons. Mitteilungen des Kunsthistorischen Institutes in Florenz. XXIII/3, 1979. 5—8. kép; Chappell — Kirwin: i. m. 30—31. kép. 13 Így a sienai Biblioteca Comunale E. I. 15/17 recto, E. I. 15/55 recto és E. I. 15/25 recto lapjain: Riedl 1978: i. m. 15, 17, 19. kép. A párizsi Louvre 35.773. sz. rajzán a kész alak látható, a festménynek megfelelően, de ez valószínűleg másolat a kép után, lásd: Riedl 1978 i. m.: 24. kép. 16 Riedl 1978: i. m. 15, 17. kép. 1 7 B r i g a n t i, G. — Baccheschi, E. : L'opéra compléta del Beccafumi. Mi­lano, 1977. n. 101, Tav. XLI. 10 E. I. 15/25, Riedl 1978: i. m. 19. kép.

Next

/
Thumbnails
Contents