Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)

Francesco Vanni két alaktanulmánya

FRANCESCO VANNI KÉT ALAKTANULMÄNYA „In der imponierenden und die zeichnerischen Möglichkeiten Vannis breit dokumentierenden Reihe der Vorzeichnungen zum Sturz des Simon Magus ist sonderbarerweise eine Gattung nicht vertreten, die im Oeuvre des Sienesen ansonsten eine wichtige Rolle spielt: die detailliert ausgearbeitete Modellstudie. Mit Gewissheit hat Vanni die Monumentalfassung seines sozusagen ranghöchsten Bildes durch derartige, meist mit Rötel oder schwarzem Stift auf carta cerulea gezeichnete und weiss gehöhte Studien vorbereitet; wahrscheinlich warten einige von ihnen nur auf die Identifizierung." — írta Peter Anselm Riedl Francesco Vanni római megbízatásokhoz kapcsolódó tevékenységéről írt cikkében.

1 Hipotézise valószínűleg beigazolódik. Az itt közölt budapesti lapvéleményünk szerint a fenti oltárképkolosszus főalakjához, a zuhanó Simon mágushoz készült (36—37. kép), és így e feltételezett lappangó alaktanulmányok legfontosabbika. Ahogy a fenti szerző egy másik tanulmányában írja, Vanni rajzait nem ritkán későbbi műveknek tartották, számos lapját XVII. vagy XVIII. századi művészek neve alatt lehetett megtalálni.

3 Szintén ez a helyzet a budapesti lappal, amely eddig mint XVIII. századi ismeretlen olasz művész alkotása szerepelt a gyűjteményben. Ahogy Cesare Brandi már 1931ben kifejtette, Vanni kisebb méretű, pasztell színű képeiben van valami olyan lírai intimitás és festői könnyedség, ami előrevetíti a XVIII. század művészetét, s aminek alapján a művészt bizonyos szempontból Boucher előfutárának lehet tekinteni/' Mint rajzoló pedig — életrajzíróinak tanúsága szerint — már nyolcéves gyermekként kitűnt tehetségével."' Az a körülmény, hogy rajzait gyakran későbbi alkotásoknak gondolták, önmagában felhívja a figyelmet művészetének előre mutató jellegére. Elemzésünkben néhány ilyen újszerű vonásra szeretnénk rámutatni Vanni két újonnan meghatározott, publikálatlan rajzán, a Simon mágushoz készült budapesti lapon, és a lipcsei Museum der bildenden 1 Riedl, P. A.: Zu Francesco Vannis Tätigkeit für römische Auftraggeber. Mitteilungen des Kunsthistorischen Institutes in Florenz. XXII

'3, 1978. 345. - Ltsz.: K 58.994, 266X204 mm, kissé sárgult kék papíron fekete kréta és fedőfehér. A Delhaes gyűjteményből (Lugt 761). :î R i e d 1, P. A.: Francesco Vanni als Zeichner. Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst. XXX, 1979. 105, 99. jegyzet. 4 Brandi, C: Francesco Vanni. Art in America. XIX, 1931. 68. Ezek közé a vonzó, kisebb méretű képek közé sorolja a budapesti Szent Családot is (fig. 5). A képről lásd: Pigler, A.: Katalog der Galerie alter Meister. I—

II. Budapest, 1967. 726; Tátrai, V.: Közép-itáliai cinquecento festmények. Budapest, 1983. 48. kép. 5 Brandi: i. m. 67.