Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)
Diana Scultori ismeretlen portréja
költözésére, mint említettük, talán 1575-ben került sor — legalábbis ebben az évben találkozunk először Rómában kiadott metszeteivel, melyek azonban néhány esetben még mantovai megbízóra utalnak. 23 Áttelepülésére egyrészt talán apja halála (1575-ben) adhatott okot, másfelől fivére, Adamo példája, aki valószínűleg már az 1570-es évek elejétől Rómában működött. 24 Federico Zuccarit, velencei útja után, kisebb megszakításokkal, 1573-ig találjuk Rómában; 1574ben Firenzébe ment, s még ugyanebben az évben sor került franciaországi és németalföldi utazására, 1575 elején pedig néhány hónapos angliai tartózkodására. 1575—1579 között Firenzében dolgozott a dóm kupolafreskóin, s innen 1580 januárjában tért vissza Rómába, ahol ezután, rövid száműzetésének idejét leszámítva, 1585-ig tartózkodott. 25 Diana 1576-ban már biztosan az építészként és szobrászként ekkor Rómában tevékenykedő Francesco da Volterra felesége, akinek 1578-ban fiút szült; egyetlen gyermekük keresztapja egyébként Durante Alberti, Cherubino unokafivére lett. 20 Valószínűleg férje révén került kapcsolatba a római Zuccari-körrel, először Raffaellino da Reggióval, akit férje már korábbról, a Cesare Gonzaga herceg számára Guastallában végzett munkák idejéből ismerhetett. 27 Rómában Raffaellino da Reggio díszítette freskóval Francesco da Volterra házának homlokzatát, Diana pedig, 1575-től kezdődően, rézmetszet-másolatokat készített Raffaellino festményei után. 28 Federico Zuccari kompozíciói után valamivel később ugyancsak készített két rézmetszetet, s ezek talán a róla készült budapesti portrérajz pontosabb datálásához is hozzásegíthetnek. Federico egyik nevezetes fiatalkori munkája volt az a Szt. Eustachius életéből vett jeleneteket ábrázoló freskósorozat, mellyel 1559-ben vagy 1560-ban Tizio da Spoleti házának két homlokzatát díszítette. Vasari elbeszélése szerint itt nyilvánultak meg először határozottan önállósulási törekvései bátyjával^ Taddeóval szemben. 20 Diana 1578-ban — még Federico firenzei tartózkodása idején — készített metszetmásolatot a Szt. Eustachius megkeresztelését ábrázoló kompozícióról, s ezen, tévesen, Taddeót jelöli meg inventorként, a festmény készítőjeként. 30 Az 1580-ban, a szent látomását ábrázoló kompozíciót reprodukáló rézmetszeten viszont már, helyesen, Federico neve szerepel. 31 Nem lehetetlen, hogy éppen ekkor került sor Federico és Diana első találkozására, és a festő maga helyesbítette a számára nyilvánvalóan emlékezetes és jelentős mű 23 V.o.: 13. jegyzet. A 149. és 150. sz. alatti metszeteit Diana a mantovai hercegi család tagjainak ajánlotta. 24 Massari: i. m. 17, 4. jegyzet, illetve i. m. 9 (Fra Luigi di Granata: Rosario della Vergine c. munkájának címlapján a felirat Adam Sculptor Mantuanus incidit Romae MDLXXIII.) ^Strinati, C.: Gli anni difficili di Federico Zuccaro. Storia dell'arte. 20—22 (1974) 99—100. 26 T a f u r i, M.: Francesco Capriani, in Dizionario biografico degli italiani. 19. Roma, 1976. 190. 27 Z. v. M.: Francesco Capriani, in Thieme-Becker Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. V. 1911. 555, illetve M o s c o n e, L. : Raffaello Motta, in Dizionario enciclopedico Bolaffi dei pittori e degli incisori italiani. VIII. Torino, 1975. 45. 28 B a g 1 i o n e, G.: Le vite de'pittori, scultori, architetti, ed intagliatori. Napoli, 1733. 24.; Diana rézmetszetei Raffaellino után: Bartsch 11, 18, 20, 41. 29 V a s a r i, G.: Le Vite de' più eccellenti pittori scultori ed architettori. Ed. G. Milanesi. VII. Firenze, 1881. 89. 30 Bartsch 24. THADEO ZUCCHARO INVEN. DIANA INCIDEBAT ROMAE 1578. 31 Bartsch 22. FEDERIGO ZUCCHARO INVENT. DIANA MANTUANA OVIS VOLATERANA INCIDEBAT 1580.
