Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)
Diana Scultori ismeretlen portréja
inventor-megjelölését. Legvalószínűbbnek tűnik, hogy a Dianát ábrázoló portrérajz is ekkor készült. A rajznak az 1580 körüli időre való datálásával azonban egy — látszólag — igen súlyos nehézségbe ütközünk. A grafikai szakirodalom ugyanis hagyományosan, bár közvetlen bizonyítékok nélkül, az 1530-as évek közepére helyezte Diana születésének valószínű időpontját, sőt, adottnak véve, hogy egyik metszetkompozíciójának 1542-re datált példányai is léteznek, ezt az időpontot az 1530 körüli időre igyekezett visszatolni. 112 A budapesti rajzon látható fiatal nő viszont, mint megállapítottuk, semmiképpen sem lehet idősebb 30 évesnél. A probléma feloldhatóvá válik, ha felfedezzük azt a szinte érthetetlen tévedést, melyet az olasz szakirodalom egy forrásadat értelmezésében még a múlt században elkövetett, s melyet a későbbi irodalom mindmáig helyesbítés nélkül átvett. Vasari, egyebek között, Girolamo da Carpi életében is beszél mantovai rézmetszőkről, köztük Giovanbattista Mantoanóról (= G. B. Scultori) és annak gyermekeiről — külön kiemelve kedves és bájos leányát, Dianát: ,,e, che è cosa più maravigliosa, una figliuola chiamata Diana intaglia anch'ella tanto bene, che è cosa maravigliosa; ed io che ho veduto lei, che è molto gentile e graziosa fanciulla, e l'opère sue che sono bellissime, ne sono restato stupefatto." 33 A Scultorikról író szerzők 1550-ből, a Vite első kiadásának évéből egyszerűen levontak körülbelül 15 évet, egy fiatal leány hozzávetőleges életkorát, s így jutottak el a feltételezett születési időhöz. Eközben figyelmen kívül hagyták azt az aprócska tényt, hogy ez az elbeszélés csak a Vite második, 1568-as kiadásában jelent meg először, és, mint ugyanott néhány sorral feljebb kiderül, a Vasari 1566-ban tett mantovai látogatásának élményeit rögzítő beszámoló részét alkotta. y ' Ebből az évszámból viszont arra következtethetünk, hogy Diana 1550 táján éppen csak hogy megszülethetett, 1580-ban pedig, a budapesti rajzon látható fiatal nő életkorával megegyezően, legfeljebb 30 éves kora felé járhatott. Ha a további zavart okozó, állítólag 1542-ben készült metszetkompozíció tájékán is figyelmesebben körülnézünk, újabb egyszerű felületességből származó tévedést állapíthatunk meg. A szóbanforgó mű, Diana Scipio állhatatosságát ábrázoló rézmetszete, Giulio Romano kompozíciója után, valóban tipikusan fiatalkori műve, mely stílusában igen jól illik a még Mantovában készült, s kivétel nélkül datálatlan korai metszeteinek sorába (32. kép). 3 ' Az az 1542-re datált „első état" viszont, mely Carlo D'Arco tévedése folytán került be a mantovai metszőkről szóló grafikai irodalomba, nem más, mint a Raimondiiskola egyik metszetkompozíciója — amint ez a D'Arco által a metszetről leírt szöveg alapján egyértelműen megállapítható (33. kép). 31 ' A két metszetet a téma azonosságán kívül semmi sem köti össze — Dianának 1542-ből származó korai metszete tehát nem létezik, aminthogy nem is létezhet. 32 D'A r c o, C: Di cinque valenti incisori mantovani del secolo XVI, e delle stampe da loro operate. Mantova, 1840. 27—8. 3 :î V a s a r i : i. m. VI. 490. 34 Vasari 1566-os mantovai útjáról ld. K a 11 a b, W.: Vasaristudien. Wien— Leipzig, 1908. 125. 33 Bartsch 33.; M as sa ri : i. m. 138. sz. :!fi Bartsch, A.: Le peintre graveur. XV. Vienne, 1813. 30. IV. 3. sz. — AURUM QUOD. PRO. REDIMENDA. CAPTIVA. VIRGINE. PARENTES. ATTULERANT LUCEIO. SPONSO. TRADIT. SCIPIO. ROMAE. EXCD. ANT. SAL. 1542. V.o. M a s s a r i, i. m. 138. sz. alatt idézve.
