Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)
Diana Scultori ismeretlen portréja
cesco da Volterrát (Francesco Caprianit) ábrázolja (30. kép); 14 házasságkötésük ugyanis minden valószínűség szerint Rómában történt. 1 " 1 E portré készítésének idejéhez valamelyes támpontot nyújt az a tény, hogy az ismeretlen, T. R. szignatúrát használó medailleur minden datált érme az 1570-es évekből származik. 10 Federico Zuccari rajzainak kronológiáját illetően (amennyiben külső támpontok nem állnak rendelkezésre) a szakirodalom általában meglehetősen kételkedő — rajzstílusának pontos időbeli fejlődését ugyanis az ezzel foglalkozó kutatóknak eddig még nem sikerült felrajzolniuk. 17 A Heikamp által összegyűjtött természettanulmányok egy csoportja szintén csak más, dokumentumok alapján datált festészeti munkákkal való összefüggése, illetve az egyes lapokon található évszámok alapján volt elhelyezhető az 1570-es évek második felében. 18 Ha a budapesti rajz lehetséges készítési idejének szélső határait keressük, a rajz stílusa alapján úgy tűnik, nem tekinthetjük egészen korai munkájának, amikoris Federico még erősen bátyja, Taddeo stílusának hatása alatt állt. Sőt, valószínűleg későbbinek kell tartanunk a 60-as évek első felénél is: ekkor ugyanis Federico rajzmodorára a velencei festők, elsősorban Veronese festőibb rajztechnikájának hatása nyomta rá a bélyegét. 111 Készülési idejének felső határát — feltételesen — az 1580-as évek végében jelölhetjük meg: 1588-ból származik ugyanis Diana Scultori utolsó évszámmal ellátott rézmetszete, s ezután semmi nyomát nem találjuk többé létezésének. 20 Rajzunk azonban ennél az időpontnál feltehetően lényegesen korábban készült, hiszen, mint Alberti metszetportréjával összehasonlítva már megállapítottuk, annál lényegesen fiatalabb, sőt kifejezetten fiatal nőt ábrázol, aki akkor legfeljebb 20-as éveinek második felében járhatott. A rajz, stílusát tekintve, nem áll távol azoktól a portrérajzoktól, melyek Firenzében, az 1570-es évek második felében készültek, s amelyek, szárazabb technikájukkal, a határozott, világos kontúrt hangsúlyozó ábrázolásmódjukkal egyértelműen elárulják ifj. Hans Holbein portrérajzainak hatását. 21 Federico 1575 elején tett angliai útja során, dokumentumokkal bizonyíthatóan, tanulmányozta Holbein művészetét — s erre az inspiráló forrásra a budapesti rajz technikája is világosan utal. A portré ugyanis az ,,à deux crayons" rajzoknak pontosan abba a csoportjába tartozik, melyet Meder kifejezetten a német művészek, s különösen az idősebb és az ifjabb Holbein által kidolgozott és elterjesztett technikaként ír le. 22 Ennek az eljárásnak a során a művész az alapjában fekete kréta rajzhoz csak kevés vörös krétát használ (tocchi di rosso), mellyel a szemzugokat, az ajkat, az orrot, a fület, s az arcot teszi elevenebbé, melegebbé. Federico Zuccari és Diana Scultori találkozásának a feltételei legvalószínűbben Rómában, az 1580 körüli időszakban voltak adottak. Diana Rómába 14 Hill: i. m. 53. sz. 15 Egy 1576-ban készült rézmetszetén történik először erre utalás: Diana Mantuana eiusdem Franc, ci uxor Romae incidebat MDLXXVI. Ki H i 1 1 : i. m. 71. 17 Heikamp: i. m. 45. 18 Heikamp; im. 48 skk. 19 R e a r i c k, W. R.: Battista Franco and the Grimani Chapel. Saggi e memorie di storia dell'arte. 2. 1959. 136, v.o.: 15. kép. ü Bartsch, A.: Le peintre graveur. XV. Vienne, 1813. 375; 9. sz. 27 Heikamp : i. m. 205/25. sz. 35—38. kép. 22 Strong, R. C: Federigo Zuccaro's Visit to England in 1575. Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 22 (1959) 359—60.; Meder, J.: Die Handzeichnung. Wien, 1923. 131.
