Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)
Diana Scultori ismeretlen portréja
menybe, a londoni P. and D. Colnaghi cégtől történt vásárlás útján. G Mindkét rajz, a provenienciájáról ezen kívül ismert egyetlen adat, egy-egy gyűjtőbélyegző tanúsága szerint, Sir Peter Lely gyűjteményéből származott. 7 így valószínűleg része volt annak a terjedelmes rajzanyagnak, mely, bár sajnos részletezés nélkül, megemlítésre került a Lely-gyűjtemény 1682-es aukciójának katalógusában, s melyet végülis 1688-ban árvereztek el. 8 A két rajznak azonban sem korábbi, sem későbbi története nem ismeretes számunkra. Az a rajz (29. kép), melyen egy fiatal nő mellképe látható, véleményünk szerint Diana Scultorit, a 16. századi mantovai rézmetsző-iskola egyik tagját ábrázolja. Diana, aki saját korában, mint viszonylag ritkaságszámba menő női grafikusművész Vasari révén meglehetős hírnévre tett szert, e jellegzetes stílusú metsző-iskola második nemzedékének érdekes képviselője volt. !) A személyazonosítás alapjának Cherubino Alberti, a 16. század utolsó harmadában Rómában működő rézmetsző által készített metszetportrét tekintjük, mely, felirata szerint, a rézmetszőnőt ábrázolja (28. kép). 10 A két arckép mutat ugyan számottevő eltéréseket az arcvonások egyes részleteiben, ezek azonban, úgy gondoljuk, megmagyarázhatók egyrészt azzal a — nyilvánvaló — ténnyel, hogy a két ábrázolás készítése között jelentős idő, legalább egy, ha nem két évtized telhetett el, másrészt a két ábrázolás más-más technikájából is származható különbségekkel: a rézmetszet kevésbé képes árnyalatok visszaadására, ezért szükségképpen keményebb hatású a rajznál. Feltevésünknek, úgy véljük, nem mond ellent, sőt talán néhány pontján ugyancsak alátámasztja a rézmetszőnő egy további, fennmaradt képmása, annak ellenére, hogy profilképmás lévén, az összehasonlítás lehetőségei áttételesebbek (31. kép). 11 A domború homlok, a keskeny szemöldökív, az erőteljes szemhéjakkal határolt szem, a hosszú, egyenes orr, a keskeny, összeszorított száj, az elkeskenyedő, de eléggé markáns áll — s bizonyos mértékig a hajviselet, a kendő és a ruha viselésének módja is mind olyan személyiségjegyek, melyek e három ábrázolást szorosan összekapcsolják. Kevés támpontunk van az ábrázolások készülésének idejére vonatkozóan, ezért ezt a kérdést csak a készítés lehetséges körülményeinek vizsgálata alapján tudjuk megközelíteni. Alberti metszetportréja minden bizonnyal Rómában készült, hiszen, tudomásunk szerint, a rézmetsző 1560-as évek végétől haláláig, 1615-ig itt működött; datált metszeteinek zöme az 1570—80-as évekből való. 1S legalábbis 1575-től ugyancsak itt élt Diana Scultori is. 13 Rómában készülhetett az éremportré is, párdarabjából következtetve, mely a metszőnő férjét, Franc Női arckép, fekete és vörös kréta, 177X144 mm, ltsz, 2412. — Fiatal leány arcképe, fekete és vörös kréta, 258X183 mm, ltsz. 2411. 7 Lugt 2092. 8 Borenius, T.: Sir Peter Lely's Collection. Burlington Magazine 82 (1943) 188 és Lugt, F.: Les marques de collections de dessins et d'estampes. Amsterdam, 1921. 388. 9 Massari, S.: Incisori mantovani del'500, Giovan Battista, Adamo, Diana Scultori e Giorgio Ghisi. Kat. Roma, 1980. 11 sköv., a korábbi irodalommal. M Bartsch 121 (The Illustrated Bartsch. Ed. W. L. Strauss, 34, New York, 1982. 245). 11 Hill, G. F.: Portrait Medals of Italian Artists of the Renaissance. London, 1912. 54. sz., XXIX. tábla. 11! K (r i s t e 11 e r), P.: Cherubino Alberti, in: Thieme-Becker Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. I. 1907. 192. *3 Legkorábbi datált rézmetszetei 1575-ből valók, és mind Rómában kerültek kiadásra, v. ö. Ma s s a r i : i. m. 149, 150, 153, 154, 155. sz.
