Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)

Diana Scultori ismeretlen portréja

DIANA SCULTORI ISMERETLEN PORTRÉJA Detlef Heikamp 1967-ben terjedelmes cikket szentelt Federico Zuccari firenzei éveinek (1575—9), s ebben elsőként gyűjtötte össze és méltatta érdemlegesen a művész rajzainak egy számottevő csoportját.

1 Ezek a rajzok a festő természettanulmányai, melyek oeuvre-jében, saját esztétikai rendszere szerint, igen fontos helyet foglalhattak el, hiszen a „disegno esterno" általa megkülönböztetett három alapvető fajtája közül az elsőként és elsődlegesként kiemelt típust alkották.

2 S mégis, noha e rendkívül jellegzetes, csaknem mindig fekete és vörös kréta technikával készült rajzegyüttes művészi minőségét már a korábbi művészettörténeti irodalomban is többen felismerték, Zuccari munkásságán belül elszigetelt csoportnak tekintették, és művészetének általános értékeléséhez nemigen vették figyelembe.'' Heikamp, elődeitől eltérően a művész festői tevékenységével összefüggésben vizsgálta meg e tanulmányokat — eredményei ezért a későbbiekben jelentős mértékben ösztönzhették a Federico Zuccari által képviselt művészeti irány árnyaltabb ábrázolását, sokrétűbb művészettörténeti értékelését/' Heikamp e cikkében áttekintette Federico természettanulmányainak különböző fajtáit, utalt származásukra és felsorolta azokat a gyűjteményeket, ahol ma fellelhetők —• munkája ily módon fontos kiindulópontul szolgálhat majd a művész rajz-oeuvre-jének teljes feldolgozásához is. Meglepő módon nem említette azonban a gyűjtemények között a budapesti rajzgyűjteményt, bár Zuccari itt őrzött ,,à deux crayons" technikájú rajzaira korábban már H. Vollmer is utalt."' Cikkét tehát kiegészíthetjük még gyűjteményünk két, fekete és vörös kréta technikával készült portré-rajzának pótlólagos említésével — abból az alkalomból, hogy az egyiken ábrázolt személy kilétét nemrégiben sikerült megállapítanunk. Az alábbiakban bővebben erről az utóbbi rajzról esik majd szó. Az ismeretlen nő képmását ábrázoló rajz — egy másik, fiatal leányt ábrázoló rajzzal együtt — 1895-ben Federico Zuccari műveként került a rajzgyűjte1 Heikamp, D.: Federico Zuccari a Firenze 1575—1759. Paragone XVIII (1967) 205/25. sz. 44—68, 207/27. sz. 3—34. 2 Zuccaro, F.: L'idea de'pittori, scultori, et architetti. Torino, 1607. Libro secundo, cap. II. (Reprint kiadásban Scritti d'arte di Federico Zuccaro. A cura di Detlef Heikamp. Firenze, 1961. 225.) 3 V o s s, H.: Die Malerei der Spätrenaissance in Rom und Florenz. Berlin, 1920. II. 467—8; Vollmer, H.: Federico Zuccari, in Thieme-Becker Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. XXXVI. 1947. 573. « Freed be rg, S. J.: Painting in Italy 1500 to 1600. London, 1971. 338—9, 444—7. 5 I. m. i. h.