Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Ismeretlen Maillol levél Rippl-Rónai Józsefhez

delt hozzá még három másik figurát.

9 A következő évre tervezi a Cézanne emlékművet Aix-en-Provence-ba, amit majd a festő szülővárosa visszautasít és csak 1929-ben állítanak fel Párizsban.

10 Munkái közt első helyen említi a Nietzsche emlékművet, ami viszont soha sem készült el és a Maillol szakirodalomban is elsikkadt. Érdemes ezért kissé hosszabban elidőzni vele, bár a hozzá készült rajzait nem ismerjük. Kessler gróf 1911 tavaszán fogalmazza meg, Weimarban építendő, monumentális Nietzsche emlékhely ötletét. A táncbemutatók, koncertek és felolvasások helyéül szánt „templom" mellé Kessler még egy sportstadiont is álmodott, mivel Nietzsche, az első modern filozófus, aki újból összekötötte a testi erőt és szépséget a legmagasabb szellemi jelenségekkel. A stadionban színielőadásokra is sor került volna. A megvalósításhoz Kessler nemzetközi bizottságot szervezett ,,nagy nevek és nagy vagyonok" birtokosaiból.

11 Az építészeti tervek elkészítésére Van der Velde-t kérte fel április 14-én kelt levelében.

12 A templom előtti teraszon, ahonnan kilátás nyílik az egész weimari völgyre, Maillollal, természetes méretnél nagyobb ifjú alakjában az apollói princípiumot kívánta megtestesíteni. A dionysosi princípium Klinger dombormüveiben nyert volna alakot az épületbelsőben.

13 Maillol szobrához Kessler a modellt is kiszemelte Nizsinszkij személyében.

14 Maillol örömmel ráállt a kérésre, bár nem feltételezzük, hogy pártfogója koncepciójában elmélyedt volna, a zseniális táncos mindenesetre „egy élő antik Erósznak tűnt számára",

15 és Kessler H. v. Hofmannstahlnak írt levele szerint, néhány pompás aktrajzot készített róla 1911 augusztusában.

16 Érthető, hogy a friss élmény hatása alatt, rögtön a Nietzsche emlékműről ad hírt Ripp-Rónainak, bár a mintázást csak 1913 tavaszára tervezte. Addigra az emlékmű ügye már végleg elaludt.

17 9 George, W.: Aristide Maillol et l'âme de la sculpture. Neuchâtel, 1964. 223. 10 George, W.: i. m. 224. " Kessler 1911. április 16-án, Hugo von Hofmannsthalnak írt levelében részletesen kifejti elképzeléseit. Hofmannsthal, H. v. — Kessler, H.: Briefwechsel 1898— 1929. Herausgegeben von Hilde Burger. Frankfurt am Main, 1968. N»: 307, 323—325. 12 Hüter, K.-H.: Henry Van de Velde. Sein Werk bis zum Ende seiner Tätigkeit in Deutschland. Berlin, 1967. 214. Van der Velde rajzait és gipszmodelljét a bizottság 1912. július 9-én megtekintette és a tervezéssel hivatalosan is megbízta. 1913 végén Van de Velde a tervet meghiúsultnak tekintette. 13 Hofmannsthal — Kessler: i. m. 324. 14 Hofmannsthal —Kessler: i. m. 331. N<>: 314. 1911. június 25-én kelt levél: „Nijinsky . . . hat mir sofort zugesagt... für die Apoll Figur vom Nietzsche Denkmal zu stehen und kommt zu diesem Zweck am 1. August mit Diaghilew nach Versailles." 15 Hofmannsthal — Kessler: i. m. 333. N°: 316. 16 Hofmannsthal —Kessler: i. m. 340. N°

: 322. 1911. augusztus 31-én kelt levél: „Maillol . . . hat nach ihm einige prachtvolle herrische Aktzeichnungen gemacht und wird viellecht im Okt. nach London gehen, um weitere nach ihm zu zeichen: er will sich die Figur vereinfachen ... und erst dann (etwa Frühjahr 1913) an den Aufbau in Thon gehen." 17 A pénzügyi nehézségeken túl Kessler a filozófus testvérével is ellentétbe került. Förster-Nietzsche asszony eleinte támogatta, majd ellenezte a tervet, miután több német művész egy Nietzsche idézettel tanúsította, a filozófus ellenérzését a görög ünnepek külsődleges utánzása iránt. Hof mannsthal — Kessler: i. m. 546— 547. A bizottság összetételéről lásd : Bodenhausen, E. — Kessler, H. : Ein Briefwechsel 1894—1918. Ausgewält und herausgegeben vom Hans-Ulrich Simon. Marbach am Necker, 1978. 349.