Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)
Két Goya képmás. Manuela Ceán Bermúdez és José Antonio Caballero
A kutatók egy része azért tartotta a Bermúdez házaspár képmásait Goya sevillai tartózkodása idején készült műveknek, mert 1792 őszétől fogva Goya és Bermúdez Andalúziában tartózkodott. Ennek ellenére az 1793-es év, mint a képek keletkezési ideje, Goya életének ismeretében nem fogadható el még akkor sem, ha a stíluskritikai vizsgálatoktól eltekintünk. 1793-ban Goya a súlyos betegség következtében még nem kezdhetett hozzá arcképek megfestéséhez. Ha lehet is némi túlzás Goyának 1794-ben Bernardo de Iriartéhoz írott levelében, melyben a „juego de quadros"-t, az Academia de San Fernandóhoz beküldendő kisméretű képeit említi, elfogadható az a tény, hogy a betegségéből még csak lábadozó művész nagyobb lélegzetű munkához, főként két képmáshoz nem kezdhetett. Az Academiára beküldött képeket, fennmaradt levele szerint, azért festette, hogy szenvedő (mortificado) képzeletét addig is foglalkoztassa. Valószínűnek látszik, hogy a Martinez képmás még a betegség előtt Madridban, ahol a pénzember-műgyűjtő sok időt töltött, udvari hivatalt is viselt, keletkezett. 13 A Ceánt és feleségét ábrázoló első portrét azonban Goya az 1785/87-es években festhette, amikor Ceán beajánlotta a Banco de San Carlos vezetőségének és öt képmás megfestésére megbízást kapott. Ezek közül az elsőt 1785-ben, az utolsót 1788-ban festette. Ceán Bermúdez 1790-ben, negyvenegy esztendős korában, már Sevillában élt, ahol 1798-ig maradt. A Marqués de Perinat tulajdonában őrzött képmásán a harmincas éveinek közepén levő fiatal férfit látunk, akinek felesége Manuela Camas de las Heras 14 is még ifjú nő. Spanyol mesterek c. könyvemnek már első kiadásában 15 stíluskritikai alapon a Benavente grófné képmásához való hasonlóság és a ruha alapján vetettem fel az 1785—90-es keletkezési évszámot. Ehhez hozzátenném most, a Goya életmű több gyűjteményes kiállításon való tanulmányozása után, hogy a kép, melynek intim jellegét és rokokó beállítását Gassier— Wilson is elismerik, több hasonló kompozíciójú képmással összevetve a mester első ismert arcképei közé sorolható. 1787-ben festette a mester a kistermetű Altamira gróf képmását a Banco de San Carlos tisztségviselőiről készült sorozat számára. Ezen egy egyszerű, Louis XVI. támlásszéken 13 1792-ben Sebastian Martinez távol volt otthonától, az Archivo de Protocollosban meghatalmazás fekszik Cádizban üzleti ügyeinek intézésére. Mivel ugyanennek az évnek április 20-án nevezték ki Tesorero Mayor del Reino-vá (Főkincstárnok, kincstári tanácsos?), feltehető, hogy Madridban tartózkodott, ahol egyébként háza is volt. Valószínűleg gyakran járt a fővárosban, végrendeleti végrehajtási utasítása, hagyatéki leltára is ott kelt. Vö. P e m á n, M. : La colección artistica de Don Sebastian Martinez, el amigo de Goya, en Cadiz. Archivo Espanol de Arte, LI, 201 (1978) 59. Valószínű, hogy Martinez képmását is Madridban festette, még elutazása előtt. 14 Az asszony kereszt- és leánynevét eddig nem ismertük. Ezért ennek hiányában az 1900-as madridi kiállításon „La senora de Ceán Bermúdez"-ként (123. szám), a bécsi Goya kiállításon „Bildnis der Donna Cean Bermúdez" elnevezéssel (20. szám), a budapesti katalógusokban is csak mint Ceán Bermúdez feleségének képmása szerepelt. 1982 nyarán egy rendkívül ritkán fellelhető könyvben, a madridi Prado könyvtárában (Veri, T.: Quadros notables de Mallorca. É. n. 184) megtaláltam Ceán Bermúdez, aragón írásmódban írt (Zeán Bermúdez) végrendeletét, ahol felesége Manuela Camas de las Heras, valamint gyermekei D. Joaquin és D a . Beatriz Zeán Bermúdez szerepelnek mint örökösök. Feltehetően Dona Beatriz túlélte fivérét, mert 1863-ban Mme Beatrix Ceán Bermúdez de Arana (Pretil de los Consejos, No. 5. cuarto principal a Madrid) spanyol rajzokat és metszeteket kínált eladásra (L. Archivo Espanol de Arte, 1962. 74.). A rajzokat Paul Lefort vette meg, végül több kézen forogva jelentős részük 1930-ban a Pradóba került. Mivel leányának nevét sem ismerték eddig, itt tisztázzuk először, ki is volt Doha Beatriz, aki egyébként apja halála után csaknem negyven esztendővel is ugyanabban a házban lakott, ahol Ceán Bermúdez 1829 decemberében meghalt. 15 Spanyol mesterek. Budapest, 1965. 41. kép.
