Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Dél-hollandiai paraszt-interieurök csendélettel

emlékeztet Herman Saftlevenre (66. kép), ami a korábbi datálás mellett szól. Legközelebbi analógiaként az 1635-ből származó, Ryckhals monogrammjával jel­zett Istálló-belsőt jelölhetnénk meg, svájci magángyűjteményben. 30 Ryckhals 1640 körül készült rusztikus csendéletein 31 a festői rendetlenség­ben felhalmozott tárgyak mind nagyobb hangsúlyt kapnak. A színteret a kép­síkkal párhuzamosan futó, gerendákkal és deszkákkal erősített falrészlet jelzi, mely előtt szélesen elnyúlva, egymásra zsúfolódva hevernek a különféle fém- és cserépedények, zöldségek és házi szerszámok. Ez jellemzi ismert budapesti Istálló-képét is, melyen a monogram mellett 1641-es évszám olvasható (71. kép). 32 Az állatok ábrázolása lényegesen flottabb, mint a korábbi műveken, és rokon a fent említett dordrechti Pásztorjelenettel, valamint a csehszlovákiai Jákob visszatérésével (72. kép). Az alig mélyülő térben horizontálisan elhúzódó, dúsan komponált csendélet könnyed festőiségében, fényhatásában, a tárgyak anyag­szerű ábrázolásában a mester „pronkstilleven"-jeit idézi, melyek legszebb pél­dáját szintén a budapesti múzeum őrzi. 33 Ryckhalsra middelburgi tanulóévei alatt Adriáén Pietersz. van de Venne volt hatással, ahogy erre L. J. Bol rámutat. 34 Az 1630-as évek elejére esett rövid rotterdami működése, ami után 1633-ban már a dordrechti céh tagja volt, és 1642-ben tért vissza szülővárosába. 35 Igen jelentős szerepe lehetett tehát ezekben a városokban is a rusztikus csendéletnek mint képtípusnak az elterjesztésében, és joggal tulajdonítják neki Willem Kalf elindítását is. 3C Rotterdamban feltehe­tőleg kapcsolatba került a Saftleven fivérekkel, erre vall műveik párhuzamos­sága az 1630-as években. Míg azonban Cornelis erősebb volt a figurális ábrázo­lásban és sokszínű egyénisége változatosabb életművet produkált, Herman pedig Utrechtbe kerülve a tájfestésben keresett új utakat, Ryckhals megmaradt e két csendélet-típus művelőjének, és stílusa alig változott 1647-ben bekövetkezett haláláig. Keveset tudunk Hendrick Potuyl működéséről. 37 Szignált budapesti Kamra­interieurje 38 egyik legismertebb műve, és jól mutatja kapcsolódását a rotter­30 Aubonne/Svájc, magángyűjtemény. Fa, 46X65 cm. Jelezve monogrammal és datálva: 1635. Repr.: Klinge-Gross, M.: i. m. 40. kép. 31 Hága, Mauritshuis. Alvó fiú pajtában. Fa, 36,3X33,2 cm. Jelezve monogrammal és datálva: 1640. Repr.: Bol, L. J.: i. m. 1980. 6. kép. — Haarlem, Frans Hals Museum. Paraszt-interieur. Fa, 38X54 cm. Jelezve monogrammal és datálva: 1640. Repr.: Bol, L. J. : i. m. 1980. 1. kép. — London, Sotheby . . . ld. 29. sz. jegyzet. 32 Csendélet istálló előterében. Tölgyfa, 32X61,2 cm. Jelezve jobbra a deszka­palánkon monogrammal és datálva: 1641. Ltsz.: 9768. Kaszab Gyula gyűjteményéből. — P i g 1 e r, A.: i. m. 610. — a korábbi irodalommal. 33 Csendélet arany- és ezüsttárgyakkal. Tölgyfa, 70X117 cm. Jelezve balra lent a nyitott könyvön monogrammal és datálva: 1640. Ltsz.: 265. Az Esterházy gyűjte­ményből. — P i g 1 e r, A.: i. m. 609—610. a korábbi irodalommal.; Bol, L. J.: Hol­ländische Maler des 17. Jahrhunderts nahe den grossen Meistern. Braunschweig, 1969. 101. 86. kép.; Natura in Posa. Milano, 1977. 212. repr.; Bol, L. J.: i. m. 1980. 311. 19. kép. 34 I. m. 1980. 304—305. 35 Vorenkamp, A. P. A.: Bijdrage tot de geschiedenis van het hollandsch stilleven in de 17e eeuw. Leiden, 1933. 105. 36 Először Bergström vetette fel, B o 1 helyesli, G r i s e b a c h (i. m. 35—36.) részletesen kifejti. 37 Wurzbach, A. von: i. m. II. 356.; T h i e m e, U. — B e c k e r, F.: Allge­meines Lexikon der Bildenden Künstler. Leipzig, 1933. XXVII. 309—310.; Bernt, W.: i. m. 665. sz. 38 Ltsz.: 1972. Fa, 56,3X82,8 cm. Jelezve jobbra lent: H. Potuyl. P i g 1 e r, A.: i. m. 558. — a korábbi irodalommal.

Next

/
Thumbnails
Contents