Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Raffael-gyűjtéstörténeti kutatások. Raffael művek Budapesten

the Pope, and was obtained by the present possessor from Spain."

40 Eszerint a — valószínűleg családi hagyományon alapuló — adat szerint a festményt Don Gaspar Guzman, Olivares hercege (1587—1643) kapta ajándékba VIII. Orbán (1623—1645) pápától, Itáliából. A régi metszetek és az újabb fényképek tanúsága szerint igen jó kvalitású alkotás.

41 A kompozíció, az alakok, azonosak a budapesti képen láthatókkal, de a részletek — pl. a kis Ker. János hajfürtjei, Mária ruhájának redőzete stb. erőteljesebbeknek tűnnek. A tájkép bizonyos eltéréseket mutat, valamelyest különbözik a háttérbeli város és kolostor látképe. Valószínűleg ez a változat is 16. századi másolat Raffael után. 3. Sevilla, San Antonio Abad temploma (1888 óta). Olaj, fa, átmérő 150 cm. 1871-ig a San Lorenzo templomban volt, azt megelőzően az 1868-ban leégett S. Miguel templomban, ahová Cutolo adatai szerint a „Conti di Libriya" hagyatékaként került 1761-ben mint Raffael alkotása.

42 Minthogy a kép eddig még nem került behatóbb vizsgálat alá s csupán régi fotókról és gyenge reprodukciókról ismerjük, nem tudjuk hitelesen értékelni. Kompozíciója az eddig tárgyaltakkal azonos, a kivitelezés, az arctípusok hasonlónak látszanak, a tájkép a budapesti tondóéval egyező. Művészi kvalitását tekintve is hasonló a spanyol változat, s feltehetően ugyancsak a 16. században keletkezett. 4. München, Bayer. Staatsgemäldesammlungen, Ltsz. 1129. Olaj, fa, átmérő 128 cm (49. kép). Mannlich 1805-ben Raffael műveként idézi a müncheni képtárban, azt megelőzően Schleissheimben illetve a mannheimi galériában volt. 1819-ben N. Strixner metszette.

43 Az ábrázolás azonos a fentiekben ismertetettekkel, a kivitelezés azonban laposabb, a részletek, pl. Mária ruhája, a kis Jézus leple, a körvonalak bizonyos szimplifikálást mutatnak, a kezek rajza pl. gyenge, sematikus. A táj kidolgozása kevésbé részletező, a háttérbeli kolostor azonos a budapesti képen láthatóval. Nem lehetetlen, hogy a müncheni változat a 17— 18. században az Esterházy tondó nyomán készült. 5. Madrid, Duque Berwick y de Alba gyűjtemény, 1911, olaj, átmérő 112 cm. D. Carlos Miguel Berwick y de Alba vásárolta 1816-ban Nápolyban. Késői kópia.

44 /l0 Choix de gravure à l'eau forte d'après les peintures de la galerie du Prince Lucien Bonaparte, London, 1812. (metsz. Folo és A. Banzo) ; Catalogue of the Magnificent Gallery of Paintings, the Property of Lucien Bonaparte, Prince of Canino. London, 1816; Buchanan, W.: Memoirs of Painting. London, 1824. II. 288. 1803-ban Lucien Bonaparténál Párizsban idézi a képet Friedrich Schlegel (1. Aesthetic and miscellaneous works. London, 1849. 54) ; mint több változatban létező kétes alkotást említi G. Dillis 1815-ben (1. Briefwechsel zwischen Ludwig I. von Bayern und Georg von Dillis, 1807—1841. München, 1966. Nr. 363). Azonos származással szerepel L. Bonaparte katalógusában Correggio „Madonna del Latte" képének egy változata. 41 Irodalmát 1. 34—35. jegyzet. /l2 C u t o 1 o : id. mű 12; P a s s a v a n t : id. mű III. 100 és francia kiadás 1860, 65 a sevillai Academia de Nobles Artesben említi. L. Amador de los Rio s, J.: Sevilla pintoresca. Sevilla, 1844. Ed. Barcelona, 1974, 310 (a S. Miguel templomban mint kópia Raffael után); Guia artistica de Sevilla y su provincia. Sevilla, 198, 129 (S. Antonio Abad. olasz festő 1530 körül, Raffael után). Utóbbi adatokért A. Perez Sánchez professzornak, Madrid, mondok meleg köszönetet. 43 M a n n 1 i c h, Ch.: Beschreibung der churpfalzbairischen Gemälde-Sammlung zu München. München, 1805. II. 21. Irodalom 1. 34—35. jegyzet, továbbá B a 1 d a s s, L.: Zeitschrift für Bildende Kunst, 1926. 32. 44 A. De Barcia : Catalogo de la collecion de pinturas del Duque Berwick y de Alba. Madrid, 1911. 128. No. 134. Az irodalomban nem említve.