Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)
Raffael-gyűjtéstörténeti kutatások. Raffael művek Budapesten
tották, s így a nyilvánosság előtt ismeretlen maradt. Ez lehet az oka, hogy Raffael több kicsiny Madonna-képéhez hasonlóan nem említik a források, korai leírások, s a 19. századot megelőzően metszet sem készült róla. 1828 előtt egyetlen másolata vagy változata sem volt ismeretes. 17 Az Esterházy Madonnáról csupán egyetlen régi ábrázolás maradt fenn: a kompozíció azonos alakokkal egy 1524-ben Casteldurantéban készült maiolica tálon szerepel (Arezzo, Múzeum, 37. kép). 18 A hátteret itt azonban a tájkép helyett összehúzott függöny alkotja. Az umbriai műhely gyakorlatának megfelelően, valószínűleg ez esetben is Raffael egy rajzát használták mintának, talán az Uffiziben fennmaradt szép rajzot, esetleg azonban egy ma már nem létező másik tanulmányt. Az Uffizi-beli rajzvázlat a kép keletkezésének történetéhez fontos következtetések kiindulása lehet s hozzájárulhat annak a kérdésnek a megoldásához, mikor készült az Esterházy Madonna és miért maradt befejezetlen. A festménnyel csaknem azonos méretű, quadrirozott és kipontozott tollrajz, mely valószínűleg a kivitelezés mintájául, kartonjául szolgált, a kompozíciót Mária, a kis Jézus és János alakjával már végleges formájában mutatja, a háttérbeli táj azonban eltérő (38. kép). A fák helyett a képen balra hátul egy félig romos épületcsoport látszik, mely a kutatók általános véleménye szerint római romokkal áll kapcsolatban (39. kép). 19 Ebből a mozzanatból arra következtettek, cieknél Firenzében ,,in una cassetta di velluto rosso...". Palazzo Vecchio: Committenza e collezionismo medicei. Firenze, 1980. 259. Ferrarában a Lucrezia d'Esté tulajdonában levő Raffael Madonna-képeket a kápolnában helyezték el, egyet közülük „in mezzo al reliquario". L. Pergola: Arte Antica e Moderna, 1960. III. 343. 17 Egy változat Karl Friedrich Wendelstadt festő, a Städelsches Kunstinstitut igazgatója gyűjteményében, Frankfurban szerepelt, s 1828-ban „Raffael után" megjelöléssel metszetkiadványban tették közzé. Passavant: id. mű II. 92, eleinte ezt tartotta a jobb variánsnak, későbbi revideált véleménye szerint (id. mű III. 105) azonban „Das unbestreitbare Original . . . befindet sich jetzt in der Galerie des Fürsten Esterházy von Galantha in Wien." A Wendelstadt példány, mely utóbb G. Luckner gyűjteményébe került Drezdába, jelenleg ismeretlen helyen van. A madonnakép egy gyenge kópiája 1870 előtt B. Gatti könyvtárigazgató adományaként a milánói Ambrosianába került, ahol azonban jelenleg nem található (Prof. Luisa Cogliati Arano szíves közlése, akinek fáradozásaiért ezúton mondok köszönetet). Crowe, J. A.— Cavalcaselle, G. B.: Raphael: his life and works. London, 1882. I. 365, egy további változatot említettek a vicenzai Thiene gyűjeményben. Egy Angliában őrzött verzióról 1876-ban esik említés (R u 1 a n d, C. : The works of Raphael Santi as represented in the Royal Library at Windsor Castle. London, 1876. XXII. 66), ez valószínűleg az a kép volt, amely a harmincas és ötvenes években is felbukkant Angliában. Egy további változat állítólag Firenzében volt 1935 körül S. Volterránál. Mindezeket a példányokat mint befejezetlen műveket említik, a leírások, fotók tanúsága szerint kevés eltérést mutattak az eredeti kompozíciótól. A kompozíció egy Fra Bartolommeónak tulajdonított változata (a gyermek János nélkül) a 18. század elejétől a firenzei gyűjteményekben szerepel (1. Gli Uffizi. Catalogo generale. Firenze, 1980. 148 p. 144). 18 L. Raffaello. L'opera, le fonti, la fortuna. L i v e r a n i, G.: La fortuna di Raffaello nella maiolica. Novara, 1968. 691, 700, 19. kép. II. Guidobaldo urbinói herceg „fatta racolta grande di quante bozze pote avere di Raffaello, di Giulio Romano e degli altri suoi Scolari, le propose per modelli e le distribui agli artefici délie sue officine di maioliche", 1. L o n g h e n a : id. mű 70. 19 Crowe és Cavalcaselle (id. mű 367) az épület kapcsán a Vespasianus templomra gondoltak, F i s c h e 1, O. : Raphaels Zeichnungen. Berlin, 1913—1941. IV, 203, Raffael egy weimari rajzára utalt (a Colosseum látképe). Mások, pl. Dussler, Shearman stb. a Nerva fórum romjait ismerték fel benne. L. még Shearman, J.: Raphaels Cartoons in the Collection of her Majesty the Queen and the tapestries for the Sistine Chapel, London, 1972. 52. Firenze, Uffizi, tollrajz, 28,5X19, ltsz. 539. Metszette S. Mulinari 1784-ben. Másolatok: Windsor, Royal Library, fekete kréta, 22, 6X 17,8, ltsz. 4326; Colonel J. Weld, Lulworth Manor, 10 1/8X6 3/4 inch.