Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Raffael-gyűjtéstörténeti kutatások. Raffael művek Budapesten

hogy a rajz a jellegzetesen toszkán tájjal még Firenzében, a festmény azonban csak Raffael római útja és letelepedés után, 1507—8 körül készült. A behatóbb vizsgálatok azonban ennek a feltevésnek ellentmondanak. A kutatók többségének az az elgondolása, hogy az ábrázolás a Nerva Forum (Foro Transitorio) romjai alapján készült, csak részben megalapozott. Az egye­zés az Esterházy Madonnán látható épületegyüttes és a tényleges emlékanyag közt (Minerva temploma, Mars Ultor templom, Torre delle Milizie stb.) mint az az egykorú ábrázolásokból kitűnik (40. kép), csekély, inkább csak sommás, vázlatos jelzésről van szó. Ugyanabból a nézetből és hasonlóképpen vázlatosan jelenik meg ez az épületegyüttes a Codex Escurialensis egy lapján, annak a rajznak a hátterében, mely Antoninus és Faustina templomát ábrázolja (41. kép). 20 Aligha tekinthetjük ezt csupán véletlen egyezésnek. Abban az esetben, ha két művész egymástól függetlenül a valóságtól eltérő módon örökít meg valamely jelenséget, ez a vázlatos ábrázolás aligha fog a részletekben pontosan egyezni. Ha Raffael valóban látta volna a kérdéses emlékeket, amint azt fel­tételezik, valamit mindenesetre rögzített volna a tényleges részletekből — pl. a templom kanellurás korinthosi oszlopait a zömök, kerek oszlopok helyett stb. Az a körülmény, hogy ugyanazt ábrázolja, mint ami a rajzon látható, s ugyanazokat a valóságtól eltérő mozzanatokat ismétli — pl. a harangtorony ablakbeosztásánál — arra mutat, hogy nem a tényleges benyomásokra s azok sajátkezű rajzára támaszkodott, hanem idegen ábrázolást használt mintául. Raffael kapcsolatát a Codex Escurialensissel az utóbbi időkben J. Shearman gondosan elemezte. Bizonyos egyezések, többek közt pl. az Esterházy Madonna vonatkozásában is, arra a következtetésre vezették, hogy Raffael már Rómába költözése előtt, valószínűleg 1506-ban és esetleg 1504-ben is járt az örök város­ban — minthogy a Codex bizonyíthatóan már 1509-ben Spanyolországban, La Calahorrában volt. 21 Azonban a vonatkozó kódexlap és az Esterházy Madonna épületábrázolásának összehasonlítása éppen arra utal, hogy itt aligha Raffael személyes római élményeinek megörökítésével találkozunk, hanem sokkal in­kább közös mintaképek felhasználásával. 22 Közelebbről, Raffael ismert és fel­használt bizonyos Rómáról készült rajzokat, melyek a kódex mesterének is 20 L. E g g e r, H. : Codex Escurialensis. Ein Skizzenbuch aus der Werkstatt Do­menico Ghirlandaios. Wien, 1909. I. 93, II. 29. v. Antoninus és Faustina temploma, a Torre delle Milizie, a Forum Augusteum fala, a S. Basilio harangtornya, a S. Quirico és Giulata campaniléje stb. L. a Nerva Fórumot más nézetben 40 v. 57 v. Egger szerint a kódex legtöbb lapja nem helyszíni felvételek, hanem mintarajzok után készült. 21 S h e a r m a n, J. : Raphael, Rome and the Codex Escurialensis. Master Draw­ings 1977, XV. 107. A 27 v. kódexlapról Foro Transitorio (Nerva) ábrázolásával: „... unquestionably shares a common prototype with the background of the little Esterházy Madonna in Budapest. In some particulars Raphael was less accurate... in certain important respects he shows himself ... to have a better grasp of the nature and relationship of parts, but there is no firm basis in this fact for an argu­ment that the original veduta was his." Nem akarok ehelyütt kitérni a Raffaelnek tulajdonított Pantheon rajzok sokat vitatott kérdésére s kapcsolatukra a Codex Escurialensissel, úgy érzem azonban, hogy az egyes mozzanatok ebben az esetben is inkább a közös mintaképek felhasználása, s nem annyira a valóság közvetlen tanul­mányozása mellett szólnak. Mint megfontolandót szeretném itt még idézni Zentai Loránd véleményét, aki az Esterházy Madonna épületábrázolását a Rodi-i lovagoknak ebben az épületegyüttesben elhelyezett székházára való utalásként értelmezi s ezzel kapcsolatos esetleges következtetésekre lát lehetőséget. L. F i o r i n i, G. : La Casa dei Cavalieri di Rodi al Foro di Augusto. Roma, 1951. 8, 17. kép. 22 L. ebben az értelemben Kruft, H. W. : Concerning the date of the Codex Escurialensis, The Burlington Magazine, 1970, CXII. 44.

Next

/
Thumbnails
Contents