Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)
A budapesti Picasso rajz
alján halvány vonásokkal ismétlődik a női fej, baloldalt az anya térdképben megjelenő figurája. Ennél az alaknál hiányzik még a haj megrajzolása, a fej formája ezáltal szélesebb, jobban megformált, a kezek tartása a mi rajzunkon láthatóval megegyező. A vállak itt is szabadon vannak hagyva, az ing pántja szintén lecsúszik a bal karra. A főjeleneten a kontyos nő redőzött bő szoknyát visel, bal kezét elfedi még a csecsemő takarója. A lábak elhelyezésének ismételt felvázolása a budapesti anya stabil álló helyzetének megoldását keresi. Ez az 1905-ben készült rajz áll a legközelebb a budapesti akvarellhez, közvetlen előzményének tartható, s ezért feltehető, hogy lapunkat is a rézkarccal közel egyidőben, 1905-ben készítette Picasso. Ismert még a művész két másik, szintén a rézkarchoz készített vázlata. Egy kis ecsetrajzon 14 a harlekin kartartása módosult, az anya figurája pedig az előbbi vázlatot követi (79. kép). A harmadik változaton 15 a harlekin — a rézkarcon tükörképesen látható —, a végleges, könnyedén támaszkodó tartásban áll, de az anya az előbbi rajzokhoz viszonyítva az ellentétes oldal felé hajolva bal karján tartja a gyermeket (80. kép). Egyszerű öltözete, hajviselete inkább a budapesti akvarell fiatal munkásasszonyára emlékeztet, mint a göteborgi festmény és a hagyatékból származó vázlat színpadi ruhát viselő artistanőjére. Ebben a kompozícióban ismét szerepel a kutya, amint egy bohócruhába öltözött nagyobbacska fiúra néz fel. A budapesti akvarell hátoldalán egy kiállítás rendezés alkalmával női fejet ábrázoló tollrajzot fedezett fel Passuth Krisztina (82. kép). 16 A tanulmányfej előbb készült, mint a lap másik oldalán látható mű. A fej befejezetlen. Picasso a hajat jobb oldalt éppen csak felvázolta, a nyakat két vonallal jelölte. A szembenéző arcot — a rézkarcokhoz hasonlóan —, a fekete és fehér szín ellentétéből kiindulva, ritkábban vagy sűrűbben húzott tollvonásokkal alakította ki. Helyenként az árnyékoltabb részeken a vonalak keresztezik egymást, így érte el a művész a legsötétebb árnyalatokat, míg a megvilágítás fényfoltjait az arc domborulatain a szabadon hagyott papír fehér színével érzékeltette. Picasso az 1904—5-ös években kezdett grafikai technikákkal komolyan foglalkozni. 1904ben készítette első jelentős rézkarcát a Repas frugal-t, 17 a következő évben pedig egymást követték a szebbnél-szebb rézkarc és hidegtű technikával készült lapok. A grafikai eljárások kikísérletezése és alkalmazása bizonyos mértékig hatott Picasso néhány tollrajzára is ebben az időben. 1905 januárjában készült rézkarcán a finom vonású női fejet 18 sötét háttérből emelte ki, s a megvilágított arcot kevés vonással árnyékolta. 1905-ben készült tollrajzán Picasso profilban ábrázolta Alice Deraint (84. kép). 19 Az oldalról jövő fény a modell arcélét világítja meg, a homlokot, az orr vonalát, a szem alatt az arcot, szájat és állat. A világos körvonalakat a háttérbe vetülő árnyék sötét foltja emeli ki. Hasonló megoldást követett Picasso 1905 februárban hidegtű technikával készült Férfi mellképén. 29 Alice Derain arcképének rajzolásmódja hasonló a budapesti női 14 Gouache, 210X185 mm, 1905-ből. 1970-ben a művész tulajdonában. Zervos XXH. N° 241. 15 Krétarajz, mérete és őrzési helye ismeretlen. Zervos VI. N° 696. 16 Passuth K.: XX. századi művészet. Szépművészeti Múzeum. Vezető. Budapest, 1975. 34. kép. 17 B 1 o c h No 1. 18 B 1 o c h No 2. 19 Zervos I. N° 251. Ascona, Baron von der Heydt. 20 B 1 o c h No 4.
