Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)

A budapesti Picasso rajz

fejéhez. Különbözik azonban a modell beállításában, s ezáltal az arc megvilágí­tásában is. Hogy a művész rajzunkat nem fejlesztette tovább, sőt a lapot még egyszer felhasználta, annak oka az lehetett, hogy a szemből jövő éles fény a hátteret is megvilágította ezért fehéren maradt. így a fekete vonásokból alko­tott fej térbeli elhelyezése, háttérre vetülő árnyképe megoldatlan. Az arc meg­világítása sem egyenletes, ezáltal a száj csak halványan rajzolódik ki az árnyé­koló tollvonások között. A budapesti tanulmányfej egyéni arcvonásokat rögzít. Jelllegzetes az orr vékony vonala, kissé előrebiggyesztett hullámos vonalú száj, vastagabb alsó ajak, kereken ívelő szemöldök és mandulavágású szemek. A különös, merengő, álmos tekintetű szemek aszimmetrikusan helyezkednek el; egyik a felhúzott szemöldök alatt magasabban van, a másik szem erősen összeszűkül. Ezek a kü­lönös szemek, jellegzetes vonások Picasso ifjú éveinek társára, Fernande Oli­vier-re emlékeztetnek bennünket. 1904-ben találkoztak egymással, Fernande Olivier emlékezései szerint a Repas frugal készülésének idején. 21 A körülöttük kialakult írókból és festőkből álló művész-baráti körben csak mint ,,la belle Fernande"-ot emlegették. Gertrude Stein az Alice B. Toklas önéletrajzában több helyen ír róla. 22 „Nagyon-nagyon szép" volt, „az arcbőre mesés", „man­dulaszemű", „nagy termetű, de mégsem túlságosan, mert kissé tunya", „kis kerek karjai, ami a francia nők jellegzetes szépségét adják", így maradt meg az emlékezetében. „A hangja nagyon kellemes volt" és „elegáns franciássággal be­szélt". Arcképét Picasso festményen, szoborban és rajzban is megörökítette. Együttélésük éveiben a művein szereplő nőalakok nem egyszer az ő álmatag pillantású, mandulavágású szemeivel néznek ránk. Szépsége más művészeket is megragadott: Canals, Van Dongen, Marie Laurencin festette le. Picasso Fernande Olivier-ről készített első ismert rajzának azt a két kis vázlatot tartják, 23 amelyen a Színész című festmény 24 tanulmányrajza látható. A lapon még kéztanulmányok és egy kis kutyafej is van. A női fejet itt oldal­nézetben kétszer is felvázolta, de a beállítás miatt a jellemző vonások nem figyelhetők meg rajta jól, inkább a dús haj megrajzolásán van a hangsúly. A lap készülésének idejét, akárcsak a festményét a kék korszak végére, 1904—5-re teszik a kutatók. Zervos 1904-re datál még egy rajzot, mely az alvó Fernande Olivier-t ábrázolja, 23 itt sem érvényesülhetnek a jellegzetes szemek és az arc­kifejezés. Az arcvonások összehasonlítására a későbbi, merevebb fényképeknél alkalmasabbak Picasso művei. Zervos szerint 1906-ban készült az a festmény, melyen fejét kissé oldalt fordítva, kezeit ölében összekulcsolva látjuk a modellt ülő Fernande Olivier-t (81. kép). 26 Megfigyelhető a képen az arc azonos be­rendezése, az ívelt szemöldök, aszimmetrikus szemek, vékony orr, finom met­szésű orrcimpák, kissé előretolt alsó ajak, gömbölyű áll, vastag nyak. Hasonló­21 Olivier, F.: Neun Jahre mit Picasso. Zürich, 1957. Az eredeti kiadás címe: Picasso et ses amis. Paris, 1933. 22 Stein, G.: Alice B. Toklas önéletrajza. Budapest, 1974. A mű eredeti címe: The Autobiography of Alice B. Toklas. New York, 1974. 2:! 385X320 mm, New York, magángyűjtemény. Zervos VI. N° 681. Lecal­dano No 154/A. Eredetileg Gertrude Stein gyűjteményében. 24 New York, Metropolitan Museum of Art. Lecaldano No 154. 25 Ólomvessző, 370X270 mm. Zervos VI. No 649. 26 Olajfestmény, 100X81 cm. Zervos VI. No 254. Egykor a párizsi A. Saint gyűjteményben.

Next

/
Thumbnails
Contents