Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)
A budapesti Picasso rajz
polgári környezetben két anya gyermekével egy asztal mellett helyezkedik el. Az egyik, csecsemőjét ölében kissé felemelve tartja, hajába virág van tűzve, akárcsak a későbbi, fentebb említett párizsi képen. A gyermek arca profilban látható, az anya test- és kéztartása még eltér az 1904-es vázlaton megfigyelhető jellegzetes tartástól. Picasso oeuvre-jében két ecsetrajz vonta még magára figyelmünket, mindkettő 1904 szeptember 7-én készült. Az egyiken kis gyermeket ölel magához a profilban ábrázolt fiatal nő (75. kép). 10 A másik tusrajzon a karjában fekvő gyermekhez hajol, megcsókolja (74. kép). 11 Az elsőn, a hosszúkás arcban bizonyos egyéni vonások fedezhetők fel, ez is megerősíti, hogy a rajzok közvetlen élmény alapján készültek. Azt, hogy ez az élmény talán ihletője, vagy legalábbis egyik elindítója volt a művészi megfogalmazás gondolatának a két lapon megfigyelhető kéztartás sugalmazza. Az egyik rajzon a kissé ügyetlenül csuklóból behajlított kéz összesimuló, majd szétnyíló hosszú ujjaival, a másik lapon mindkét kéz tartása felvethette a gondos megfigyelésen alapuló kéztanulmányok készítésének gondolatát. A Fogg Museumban levő rajzon a felső sarokban felvázolt kis figura csak a végleges fej- és válltartást rögzítette (76. kép). Ez a lap tehát bizonyos régebbi motívumok felhasználásával, majd egy közelebbi időpontban személyes élmény közbejöttével valósult meg a tervezett nagyobb szabású kompozíció, a göteborgi festmény előtanulmányaként. A művész ugyan a kivitelezett képen végül más megoldást választott, ez a jelentős rajz mégis forrása lett újabb műveknek, a párizsi és a budapesti ábrázolásoknak. Mikor a budapesti akvarellt a Fogg Museumban levő lappal összevetettük, világossá vált előttünk, hogy bár a két mű valóban összefügg, mégsem követhette közvetlenül a vázlat készülését. Talán lapunk jó kvalitásai ellenére is az első vázlat teremtő erejű forróságát hiányoltuk benne. A vázlat modellált plaszticitásával szemben a budapesti akvarell a szélesebb arctípussal, a kontúrok összefoglaló megvonásával inkább dekoratív hatást kelt. Amint a párizsi festmény is a kidolgozott vázlatrajz későbbi, új értelmezésű feldolgozása, a budapesti akvarellnek is — ha nem is nagyon távoli —, de szintén egy későbbi időpontban kellett keletkeznie. Ezt a feltevést látszik igazolni az a néhány vázlat, mely Picassonak ugyancsak 1905-ben készített artista családot ábrázoló rézkarcát 12 készítette elő. Közülük számunkra a legfontosabb most, a művész halála után került a francia állam tulajdonába az örökösödési adó törlesztéseképpen (77. kép). 13 Az ólomvesszővel készített rajzon a szemlélőnek háttal, csípőjére támasztott kézzel áll a harlekin, vele szemben hegyes kontyú nőalak karjában csecsemőjével látható, közöttük egy felfelé néző kutya. A vázlatlap 10 233X150 mm, ismeretlen helyen. Zervos, Ch.: Pablo Picasso. Vol. VI. Paris, 1954, N° 654. 11 374X266 mm, ismeretlen helyen. Zervos XXII. N° 93. A gyermekét csókoló anyáról Picasso több tollrajz vázlatot készített. Ezek a rajzok a göteborgi Artista család-hoz 1905-ben készült előtanulmányok. A lapok eredetileg a Gertrude Stein baráti köréhez tartozó Cone nővérek tulajdonában voltak, jelenleg a Baltimore-i Museum of Art-ban. Carlson, V. I.: Picasso Drawings and Water colors in the Collection of The Baltimore Museum of Art. Baltimore (Maryland). 1976. N° 5—11 és 96—97. old. 12 Bloch, G.: Pablo Picasso. Tome I. Catalogue de l'oeuvre gravé et lithographie 1904—1967. Berne, 1971. No 12. 13 Ólomvessző, szén, 374X269 mm. Exposition du Picasso. Oeuvres reçues en paiement des droits du succession. Grand Palais, Paris, 1979. No 396. ill. p. 247.; Zervos XXII. No 154.
