Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)
A budapesti Picasso rajz
vázlatlap jávai 4 hozta összefüggésbe, ahol az anya alakja mellett kéztanulmányok is láthatók (76. kép). A rajzon megfigyelhető, kecsesen ívelő, lazán szétnyíló ujjú kezeket a budapesti akvarellen a munkásasszony csontos, sovány kezei, összezárt ujjú kéztartása váltotta fel. A két alak alapvető egyezései alapján a budapesti lap Picasso 1904-ben készült alkotásaként szerepel az irodalomban. 5 A Fogg Museum vázlatát általában a göteborgi artista családot majommal ábrázoló 1905-ben készült gouache előzményének tartják. 0 Valóban beleillik a göteborgi kompozícióit érlelő gondolatkörbe, az alakok felfogásának és megformálásának stílusa egyezik a festménnyel, kétségtelenül az anya és gyermek figurájának a vázlatrajz volt első elgondolása. Ujabban a milánói Rizzoli által kiadott Picasso kék és rózsaszín korszakát bemutató kötetben P. Lecaldano a Fogg Museum vázlatlapját egy párizsi magángyűjteményben levő szintén 1905ben datált gouache-sal, az ülő helyzetben ábrázolt, gyermekét tápláló anyával hozta kapcsolatba. 7 A félrehajtott női fej, elszabadult hajtincs a vázlatlapról került a párizsi festményre, de a vállak tartása — a rajzzal ellentétben, a bal váll erőteljes hangsúlyozása —, a gyermek fekvő helyzete, a kezek tartása már módosult. A hajba tűzött virág, mintás kendő, gyűrűvel ékesített kéz a jelenet tetszetős báját kívánták fokozni. A Fogg Museum rajzán látható női arc emléke még visszatér Picasso, ugyancsak 1905-ben készült Akrobaták című képén is (Stuttgart, Staatsgalerie), az asztalnál ülő bohócruhába öltözött fiú mellett félrefordított fejű fiatal lány vonásain. 8 Picasso kiemelkedő kvalitású vázlata, mely a befejezettség hatását éri el, méltán lett a későbbi változatok kiindulópontja, de a lap felső jobb sarkában néhány odavetett vonással körvonalazott alak, nem lehetett első elképzelése, egyedüli előzménye a gyermekével együtt ábrázolt anyának. Az anya és gyermek ábrázolása, mint képtéma már korán megjelent Picasso oeuvre-jében. Nem pusztán szentimentális tartalma miatt festette ezeket a képeket; a bensőséges légkör megragadása, a jelenet hangulatából adódó mozdulatok harmóniája vonzotta és az alakok megformálása újabb és újabb lehetőséget kínált számára a különböző beállítás, kompozicionális elrendezés, festői és technikai megoldás kikísérletezésére. A budapesti rajzzal kapcsolatos ábrázolásokon pl. a gyermek simagató mozdulatának kompozicionális szerepe van: tartalmilag és egyben formailag fűzi össze az alakokat. Ehhez hozzátehetjük még, hogy különösen megragadó a gyermeki kar ívelésének lineáris szépsége, ami a gouache-okon a kontúrok meghúzásával nyer hangsúlyt. Ez a mozdulat először Picasso egyik korábbi pasztelljén 9 szerepel (Intimité, 73. kép), ahol a 4 Fekete kréta, krémszínű papíron, 340X266 mm. Fogg Museum of Art, Harvard University, Cambridge (Mass.). Zervos I. N° 220. Lecaldano N° 155/A.; Mong a n, A.: French Drawings, in Great Drawings of All Time. Edited by Ira Moskowitz. Vol. III. New York, 1962. No 855. 5 Ld. az 1. és 3. jegyzetben felsorolt irodalmat. 6 Gouache, 104X75 cm, jelezve: 1905. Göteborg, Kunstmuseum. Zervos I. N° 299., Lecaldano No 165. 7 Mère et enfant, gouache, 65X50 cm, jelezve: 1905. Paris, Coll. Richet. Zervos XXII. No 141. ; L e c a 1 d a n o No 155. 8 Gouache, 90X71 cm, jelezve: 1905. Eredetileg Gertrude Stein gyűjteményében volt. Zervos I. N° 296., Lecaldano N° 167. Hátoldalán Picasso kuporgó nőalakot ábrázoló festménye, mely 1902-ben készült. 9 Intimité, pasztell, 37X46 cm. Párizsi magángyűjteményben. Zervos I. N° 180, 1903-ból. L e c a 1 d a n o No 48, 1902-ből.
