Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)

Az ún. grosskönigsdorfi Mária és Evangélista János szobrok mestere és stíluskapcsolatai

Jellegzetesek a budapesti, nürnbergi és az aacheni I. Ev. Szent János fejek. Mindegyiken kettős hajtincs nyugszik a homlokon. Az arcot kétoldalt keretező hajzat csigavonalban halad alá, ahol a csavarmeneteket gyakran szakítja meg visszagöndörödő hajvégződés. E hasonlóságok természetszerűleg a korszak divatos haj kezelésének következményei — de a Szent György legenda mestere bonni Keresztrefeszítésén, vagy a sinzingi Kálvária mesterének névadó tábláján (Sinzing, Szent Péter, Ker. János)

33 is azonos a hajviselet e részlete; így valószínű a közös képzőművészeti típuselőzmény. Figyelemreméltóbb lehet ellenben a budapesti Ev. Szent János (38. kép) arctípusának és mimikájának megfigyelése alapján levonható további észrevétel. Két kölni (39—40. kép), ma is a Schnütgen gyűjteményben leltározott ,,1500 körüli" relikviatartó buszt,

34 mely férfiszentek csontjai számára készült, véleményünk szerint közeli a budapesti Ev. Szent János fej- és haj alakításához. Megnyújtott koponyatípus, az orrtő két oldalán azonosan mélyített szemsarok, hajfonatok részletező, csavaros kialakítása, két hajfürt a homlok közepén. A Schnütgen Múzeum két buszt jenek vállmetszése azt a hasonlóan keskeny válltípust mutatja, mint ami a budapesti szobrok sajátja. E két relikviatartóban nemcsak azonos előképet, hanem a budapesti szobrokéval azonos műhely munkáját véljük felfedezni. Mivel vizsgálódásaink során többször említettük, hogy valószínűnek tartjuk a közös előképből történt kiindulást, ezért katalógusszerűen felsoroljuk azokat a Rajna menti emlékeket, melyeken a drapéria alapszkémája megegyezik a budapesti kettős redőelrendezésével. Az így megfigyelt egyezések bizonyíthatják, hogy távolabbi emlékek között is előzményekben azonosság, sőt műhelykapcsolat, vagy hatás lehetett. Az anrath-i katolikus plébániatemplomban a XV. sz. végéről való kálváriaegyüttes található.

35 A csoportból Mária és János redővetése olyan előzményt sejtet, különösen vékonyodó, háromszögűre formált, rétegesen hajtogatott szegélyszélnél, melyből a budapesti szobrok faragója is kiindulhatott. Honnef ben,

36 szintén a plébániatemplomban, Graf Gumprecht von Neuenahr címerével is díszített faliszőnyegen a kereszt alatt álló Mária és János ruháján az Anrathban megismert redővetések alapszkémái tűnnek fel. Az 1480 utánra tehető faliszőnyeg időpontja jól esik egybe az általunk javasolt budapesti faragások készülésének időmeghatározásával. A weseli Fraterherrenkirche

37 főoltárát a Clemen féle topográfia a kalkari iskola körébe vonja, noha megengedi, hogy az oltár helyi mester munkája. Az 1500 körűire tett középszekrény faragásai — Krisztus siratása — közül az egyik, Mária Magdolnától jobbra látható szent nő, valamint Krisztus lábát felfogó alak arányaiban, redővetések alakításában, a női szent állómotívumában rokon a budapesti szobrokkal. Végül megemlítjük a kölni Szent Kunibert templom Szent Jakab oltáráról a Keresztrefeszítés cso33 Schmidt, H. M.: i. m. 120—122. 177. ábra. 34 Witte, Fr.: Die Skulpturen der Sammlung Schnütgen in Cöln. Berlin, 1912. 48. képtábla, 75. old.; 2, 5. képek. Oberer Niederrhein, XVI. sz. eleje. 2. kép m.: 62 cm, 5. kép m.: 63 cm. Leírásuk mellett a következő megjegyzés: „,Ganz ähnliche Büste .. . befinden sich im Museum Limburg a. d. Lahn". — Sajnos, ez utóbbi büsztöket nem ismerhettem meg. :i5 Clemen, P.: i.m. Die Kunstdenkmäler ... (1896) Bd. III. 559—560. 55. ábra. Clemen, P.: i.m. (1907) Bd. V/4. 89. IV. képtábla. 37 Clemen, P.: i.m. (1892) Bd. II/2. 121. V. képtábla.