Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)

Az ún. grosskönigsdorfi Mária és Evangélista János szobrok mestere és stíluskapcsolatai

portját,

38 melyet brabanti műhelynek tart az 1916-os topográfia, s ahol Ev. Szent János és Mária arcán a haj szinte azonos kidolgozást nyert a budapesti szobrokéval.

39 Kétségtelen, hogy az itt felsorolt munkák minőségben is, és stílusfokban is eltérnek egymástól — de olyan, az alapelrendezésben megnyilvánuló egyezéseket mutatnak, melyek közös előképeket látszanak bizonyítani. Ilyen mintalapok természetesen az idők folyamán könnyebben pusztultak el, mint az időtállóbb anyagból készített faragványok: ezért mi csak egyetlen olyan emléket idézhetünk, mely adalék lehet a budapesti szobrok kétdimenziós előzményei köréhez; s ennek megléte bizonyítja további rokon darabokból történt egykori, közös kiindulást. A „Kölni Biblia mestere" készítette, 1481-es Missale kánonképe Keresztrefeszítést ábrázol (41. kép)/'

0 Itt a drapériák gazdaságos, dekoratív túlzástól mentes elrendezése nemcsak a metszet technikai lehetőségéből adódik. A stílusrokonság alapján, noha nem meggyőzően, a fametszet készítőjét Mária élete mesterével kívánták azonosítani/'

1 Ez a téves attribució, ha mást nem, de annyit bizonyít, hogy a 80-as évtized elejének korstílusa tűnik fel a Bibliához készített ábrázoláson. Ilyen, és ehhez hasonló kétdimenziós előképek forogtak szobrászok műhelyében is, így ezzel magyarázhatók a fenti egyezések. Befejezésül helyénvaló, hogy röviden kitérjünk az irodalomban szobrainkhoz felvetett, E S mester L. 44 metszetén a Mária válláról lehulló köpenymotívum átvételéről tett megállapításra. A megfigyelés lényege, hogy e motívum E S-től került volna át a „merőben más jellegű szoborra, új változatban"/

12 Csakhogy E S lapja több, mint húsz évvel előzi meg szobrunkat — s eközben már a kölni táblaképfestészetben sokszor felmerül e motívum. E S redőstílusa egyébként olyannyira elüt — és különösen érvényes ez figurastílusára — a tárgyalt kölni (grosskönigsdorfi) szobroktól, hogy nehéz megértetünk miért csak e motívumot vette volna át a faragó — és másban semmiben sem igazodott E Shez, hiszen munkái alapjában véve ezt bizonyítják. Átvétel esetén miért kellett volna, csak ezért a motívumért E S-hez fordulnia, mikor mind a Mária élet mestere, a lyversbergi Passió mestere, mind az aacheni Mária élet mestere, továbbá a sinzingi Kálvária mestere művein számos példát láthatott a válltól egy lendülettel, megszakítás nélkül talajig futó redőszél megfestésére?

43 Mégha 38 Clemen, P.: i.m. (1916) Bd. IV/4. 279, 281. 147. ábra. 39 A topográfia alapján felsorolt művek, nyilvánvalóan több-kevesebb eltérést mutatnak egymástól. Róluk azt tételezem fel, hogy nem a szobor-szobor kapcsolat következtében mutatnak rokonságot, hanem mert közös előlapok ismeretében dolgozhattak faragóik. /l0 Herbst des Mittelalters. Spätgotik in Köln und am Niederrhein. Kunsthalle Köln, 1970. 126. ábra, kat. sz.: 408. 41 M a y, H. : Ein Holzschnitt aus dem Kreise des Marieniebenmeisters. Wallraf

— Richartz Jbuch 10 (1938) 233—235. A dolgozatomban is tárgyalt Missale a kölni Universitätsbibliothekban található. 42 Balogh, J. : i. m. SzMKözl 104. Miután összehasonlította a budapesti kettőst a schwertei kálváriacsoporttal, melyet elemzett, Balogh J. így ír: „A königsdorfi szobrok mintegy kiérleltebb, fejlettebb, művészileg jelentősebb változatai a Schwerte-beli szobroknak." Kérdéses, hogy a kétségtelen nagyobb tudású budapesti szobrok mestere miért indult volna ki a gyengébb, provinciális darabokból. A schwertei kettős szemünkben távolabbi, provinciális ismétlése annak a típusnak, mely első megfogalmazását, vagy közvetlen előképét jó minőségű metszet vagy mintalap képezte. 43 Mária élet mestere környezete: Keresztrefeszítés, Linz (Schmidt, 38. ábra); Mária élet mestere környezete: Keresztrefeszítés, Brüsszel (Schmidt, 39. ábra);