Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)
Az ún. grosskönigsdorfi Mária és Evangélista János szobrok mestere és stíluskapcsolatai
A kölni táblaképfestészettel történt fenti összehasonlítások után, melyek, mint láttuk, az 1470—1490 közötti évtizedek munkáin szobrunkkal egyező arányokat és redőelrendezést mutattak, a töredékesen fennmaradt szobrászati emlékeket vonjuk be összehasonlító vizsgálatunkba. Mint említettük, H. Appel két fontos tanulmánya, különösen a második, mely Tilmann „bildsnyder" munkáival foglalkozik, nyújtanak újabb segítséget abban, hogy részletesen tájékozódjunk az időszak szobrászaténak megmaradt emlékei között. H. P. Tilger is, a kevés, név szerint ismert és munkásságot azonosított művekkel is kitöltő, kölni szobrászok közül Tilmannt és műhelyét mint a későgótikus fa- és kőszobrászat kölni kristályosodási pontját mérte föl. 19 Tilmann mesternek az 1501-re tehető, kornelimünsteri Szent Kornél prépostsági templom Szent Anna oltára retabulumán a „Szent Anna Harmadmagával" csoport ikonográfiái szempontból külön érdekességű a Rajna menti plasztikában: a relief kompozíciójában közvetlenül nem szobrászati, hanem táblakép felől érkező előzmény mutatható ki. Ez pedig szobrászunk festőműhellyel való kapcsolatára utal. Valóban, Tilmann számára Derick Baegert kalkari, azonos tárgyú „Krisztus nemzetsége" oltára (Antwerpen, Koninklijk Museum von Schone Künsten, készült 1492-ben), szolgált ikonográfiái és kompozíciós előzményként. 20 Gyümölcsözőnek látszik e megfigyelés alapján Baegert és Tilmann művészeti kapcsolatának rövid érintése, hiszen feltehető lesz az így nyert eredmények után, hogy a budapesti szobroknak is lehetett németalföldi előzménye. Derick Baegertnek rokoni kapcsolatai voltak Kölnben. Festett képet is Köln számára: a Szent Lőrinc templomba, a jelenleg Münchenben (Alte Pinakothek) őrzött szárnyasoltárt, melyről a gyászoló szent asszonyok és Ev. Szent János csoportját Tilmann szinte minimális változtatással vette át a kornelimünsteri Szent Kornél templom Szent Anna oltárának Keresztrefeszítésén. 21 „Meister teilman bildersnyder" agnoszkált szobrai közé tartozik a budapesti Ev. Szent Jánossal kétségtelen, csak nagyon távoli rokonságot mutató, és e szobornál később faragott, Kölnből Siegburgba jutott Szent András (Siegburg, Szent Szervác plébániatemplom, 36. kép). 22 A mára durván átfestett Szent András szobor 2:! előrehelyezett lábtartása, a ferdére metszett szemöldök, a drapériáknak a testet körülfogó körvonalalakítása rokon a pesti szoboréval. E siegburgi szobrokról azt is tudjuk, hogy ezek csak 1515-ben kerültek ide — előzően a kölni dóm szentélyében állottak. 24 Valószínű, hogy ez időpontnál legalább egy évtizeddel, de lehet, hogy korábban faragták őket, és mint stílusban avultat, divatjamultat küldték tovább, az immár új stílust igénylő kölni, első felállítási helyről a szerényebb, kisebb plébániára. A fentebb vázlatosan követett Baegert—Tilmann kapcsolat ismerete lehetővé teszi, hogy a budapesti szobrok mesterének részletmegoldásokban mutatkozó előzményeit is Németalföld irányában keressük. Entwicklungsgrade wo die vom Rogier van der Weyden abhängige niederländische Künstler standen." 19 T i 1 g e r, H. P.: Zum Werk des Kölner Bildhauers Tilman van der Burch. Zeitschrift für Kunstwissenschaft XXIII (1969) 61—78. 20 Appel, H.: Studien, i.m. (1972) 50—55, 2, 3—5. ábrák. 21 Appel, H.: i.m. (1972) 65—66. 19—22. ábrák. 22 Reprodukálva Appel nél i. m. 70, 27. ábra. 23 Appel, H.: i.m. 1972. 26. ábra. 24 Appel, H.: i. m. 1972. 70.
