Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)
Az ún. grosskönigsdorfi Mária és Evangélista János szobrok mestere és stíluskapcsolatai
Derick Bouts elpusztult, de követői és az oltárkompozíció ismétlése nyomán ismert „Angyali Üdvözlet" oltárán egykor Mária köpenyszegélye ugyanazt a fejtől lábig, „egybeszabottan" lefutó szabást mutatta, mint a budapesti Mária szobor. Az elpusztult Bouts oltárt egy M. Friedlandertől azonosított rajz idézi 21 — nekünk most e rajz drapériamegoldására kell figyelnünk. Ha ezen újabb adalék után visszatérünk szobraink részleteihez idézett Szent György legenda mesterének iskolázottságáról mondottakhoz, úgy magyarázhatóvá válik, miként tűnnek fel a Bouts és Baegert részletek mind a kölni Szent György legenda mestere műhelyében, mind a „teilman bildersnyder" szobrain — és továbbmenve, a budapesti Márián és Ev. Szent Jánoson. Ahogyan a Szent György legenda mestere is magába olvasztotta, feltehetően németalföldi tanulóideje alatt, az ottani mesterek fogásait, úgy használhatta fel a Szépművészeti Múzeum tárgyalt szobrainak mestere is ezeket a korábbi, németalföldi motívumokat. De véleményünk szerint, noha az ő művei kínálják a legszorosabb szobrászati analógiákat, a budapesti mester nem azonos Tilmann-nal. Tilmann ma ismert művei később keletkeztek, s a neki, vagy műhelyének tulajdonított faragások közül leginkább a wildenburgi Eifelben őrzött, lírai ihletésű Szent Anna (Ker. Szent János templom ülő női szobra, 37. kép), valamint a kölni Szent Kunibert templom Keresztrefeszítésének Ev. Jánosa közelíthető 26 (ez utóbbinak arckaraktere) a budapesti szobrok mesteréhez. (E ponton ismét emlékeztetőül közbeiktatott megjegyzés kívánkozik: Szent György legenda mestere Apostol Triptychon ja ugyanúgy a Szent Kunibert templom számára készült, ahogyan a Tilmann féle Keresztrefeszítés-faragás, s mi a budapesti szobrok mesteréhez már idéztük a Szent György legenda mesterének Apostol Triptychonját. 27 A Tilmann féle, és a Budapesten őrzött szobrok között az eltérés abban van, hogy Tilmann munkáin a drapériák dekoratívabb, de egyben dúsítottabb elrendezésűek, alakításúak — későbbi; érettebb és eltérő fejlődési szakaszt mutatnak a budapesti szobrok kevéssé részletező, kiegyenesített, vonalvezetésben szigorúbb felfogásánál. Az irodalom a wildenburgi Eifel Szent Anna szobrát tartja műhelymunkának — mi e szobrot tartjuk a Tilmann kör munkáiból a pesti Mária legközelebbi rokonának. A fentebb említett vonások szem előtt tartásával térhetünk ezek után vissza ahhoz a csoporthoz, melyet dolgozatunk elején mint tipológiailag egyező műveket említettünk, Ludwig Baldass közleménye nyomán. Az egykor Nürnbergben, és Aachenben ma is látható Mária és Ev. Szent János a kereszt alatt kettősöket a gyűjtemények korábbi katalógusai „1500 körűire" helyezték. 28 Arányaikban, stílusban a nürnbergi és az az aacheni kettős tartozik szorosabban egymáshoz, mely a katalógus megjegyzése szerint Kornelimünsterből került a Suermondt gyűjteménybe. 29 A második aacheni kettős már továbbfejleszti a korábbi, szögletesebb, merev vonalvezetésű redővetéseket: kerekített díszítéseket alkotnak. A Suermondt Múzeum szobrainak korábbi, Schweitzer féle feldolgozásának egy megjegyzése a kalkari iskola körébe utalja 25 F r i e d 1 ä n d e r, M.: Early Netherlandish Painting Leyden, 1968. Vol. III. Dieric Bouts and Joos van Gent 70. nr. 78, plate 89B: After D. Bouts: Mária annunciációja Amsterdam, Aukció Duval-nál 1918-ban felbukkant rajz. 26 Appel, H.: i.m. 1972. 7. ábra, 54. ábra. 27 Schmidt, H. M.: i.m. 86. 28 J o s e p h i, W. : Die Werke Plastischer Kunst im Germanischen Nationalmuseum Nürnberg, 1910. nr. 457, 458. 278. 29 S c h w e i t z e r, H.: Die Skulpturen-Sammlung des Städtischen SuermondtMuseum zu Aachen. Aachen, é. n.
