Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)

Megjegyzések Lodovico Dondo Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájáról készült másolatához

nardo Utolsó vacsoráját szabadon átformáló Raffaello rajzon is a terem perspektivikus kiszélesítését szolgálta az oszlopmegoldás, amely egy széles, de mélységében rövid teret, termet eredményezett, ami éppen ellentétes a leonardói megoldással. A mantovai Lodovico Dondo is ezt a keskenyebb termet próbálta megvalósítani az oszlopok segtíségével, amit a párizsi Marco d'Oggiono képen, és a pármai Araldi

3 másolaton is látni, és amit a Mantova melletti San Benedetto di Po kolostor refektóriumában akkor ott levő Fra Girolamo da Monsignori freskóján láthatott, további erős hatása látszik egyébként is Dondo művén. Éppen a Monsignori-festmény követése tette lehetővé számára a terem ilyetén jellegű kiszélesítését. A Leonardo-mű termének perspektivikus megvalósítása különböző magyarázatokra, megfigyelésekre késztette a kutatókat, a mű vizsgálóit; van olyan nézet is, hogy tulajdonképpen trapéz alakú, előreszélesedő termet ábrázolt talán (39. kép).

4 Inkább arról van szó azonban, hogy egy nagy mélységű, erős perspektívájú termet tár a szemünk elé, hasonlót magához a refektóriumhoz, amelybe festményét komponálta, mely szintén keskeny, nagy mélységű terem. Lodovico Dondo Palladio-stílusú oszloparchitektúrájának az őt megelőző Monsignori oszloparchitektúrájával való kapcsolata igen jelentős Leonardo eredeti festményére vonatkozóan is. Girolamo Monsignori 1525—29 között festette ezt a művét. Palladio abban az időben még nem kezdte el munkásságát, tehát arról lehet szó, hogy Monsignori festményének háttere esetleg később keletkezett, másrészt, hogy ugyanarról az antik épületről alakította ki az oszloparchitektúrát a festő, amely Palladio egyik forrása is volt: elsősorban a római Pantheon

5 oszlopai és építészeti megoldásai (44. kép) jönnek itt szóba. Ez pedig felhívja a figyelmet arra, hogy Leonardo eredeti festményén is volt olyan részlet, amely felhívta a másoló figyelmét a római Pantheonnal való rokonságra. Ezt megerősíti az is, hogy Leonardo Utolsó vacsorája arányainak, az egész kép méreteinek és elrendezésének elemeinél rámutatnak a kör és négyszög alapján való kompozíciós kialakítás módjára,

6 amely a római Pantheon jelentőségére is utal. oszloparchitektúra megoldást a velencei festészet közvetíthette, ahogy erre Urbach Zsuzsa felhívta a figyelmemet. A posztamensre helyezett oszlopok valóban Tizianónak 1519—26 közötti műveiben már feltűnnek. Az építészetben már Leon Battista Alberti is alkalmaz ilyetén megoldást terveiben, pl. a mantovai San Sebastianóhoz, rendszeressé később Palladio alakítja. Lodovico Dondo 1588-as művén azonban már mindenképpen indokolt az ilyetén Palladio-szerű oszloparchitektúra alkalmazása.; A Raffaello és Raimondi Utolsó vacsora oszlopaihoz vö. P o g á n y - B a 1 á s, E. : Remarques sur la question des antécédents et de la survivance des motifs de quelques gravures de Marcantonio Raimondi. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 34—35. (1970) 133—148.; Az oszloparchitektúra és a fejek jellege mellett közös sajátossága Monsignori és Dondo képének az is, hogy Fülöp apostolnak a mellére tett bal kezén itt is látszanak az ujjak, ami igen ritka. 3 Castellazzo freskó, Andrea Solariónak tulajdonítva, 1514. Steinberg, L.: The Art Quarterly, XXVI, 4 (1973) 402. Nr. 3.; Alessandro Araldi 1515 körül festett egy freskómásolatot, Párma, S. Paolo, Camera dell'Araldi. Malaguzzi-Valeri: i.m. 536, 194. kép; Ricci, C: La Copia del Cenacolo fatta da Alessandro Araldi. Raccolta Vinciana, 2. (1906) 72. repr. 4 Steinberg: i.m.: trapezoid alakú teremnek véli, 377, 399.; Pedretti, C: Leonardo da Vinci. Berkeley—Los Angeles, 1973. 7.: „Accelerated perspective"-ről ír, mint később Palladiónál a Teatro Olimpico kulisszái. 5 Palladio 1540 körül alakítja ki sajátos oszloprendjét a római Pantheon épülete, valamint Vitruvius és Serlio könyvei alapján. 6 A kompozíció arányossági megvalósításainál, a kör és négyszögre, mint építészeti princípiumra utal a Pantheon, Bramante terve a Szent Péter templomhoz, Pal-