Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
Reynaud Levieux festménye
vonású, nyúlánk alakjainak mozgása nyugodt, kifejező mozdulataik sohasem válnak patetikussá, a ruharedők artisztikusan elrendezettek. Egyes arctípusok ismételten megjelennek képein. Vallásos tárgyú festményeinek hátterében gyakran láthatunk harmonikusan megrajzolt hangulatos tájat. Levieux egyik főműve az Aix-en-Provence-i egykori Vizitáció kolostor kápolnája számára készített oltárképe. Az 1660-as évek elején készült három osztatú oltárkép középső része — mely ma a Magdolna templomban van —• Mária Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja. Az oltárkép további két része a Máltai Szent János templomba került, témájuk Jézus születése és Mária bemutatása a templomban. 5 Természetesen ezek a kompozíciók a méret nagyságából következően is gazdagabbak, változatosabbak, mint a mi kisméretű képünké. Az oltárkép felső részében látható felhők feletti szféra angyal alakjaival és a földön lejátszódó jelenet szereplőinek nagyobb száma, nem akadálya a két mű összehasonlításának, az egyező stílus felismerésének. Az Aix-i Vizitáción a tömegből négy egymás mellett álló alak válik ki: Zakariás, Erzsébet, Mária és mögötte egy csomagot tartó nő. A földön heverő batyu mellett térdeplő szakállas férfi kissé hátrább helyezkedik el, összekötve a főalakok sorát a háttérben megjelenő figurákkal. Mária egyszerű szoborszerű alakja hasonló a mienkhez. Erzsébet lágyabb vonásai inkább olaszosak, míg a budapesti képen látható öregebb, karakteresebb figura előképeit már Poussin oeuvre-jéből ismerjük. A gesztusok, bár érzelmekről tanúskodnak, mégis visszafogottak. A ruharedők lassú hullámzással követik az alakok mozgását. A budapesti Vizitáció Szent Józsefének arcvonásai jellegzetesek, így rögtön felismerhető Levieux több más művén is. Azonos modell alapján festette meg Szent Józsefet az Aix-i Jézus születésén és Joachimot a Mária bemutatását ábrázoló képen. Az Aix-i Chapelle de l'Hôpital Pásztorok imádásán 0 és az 1974-ben a londoni Heim Gallery kiállításán szereplő Szentcsalád Keresztelő Szent Jánossal című 7 képen is ugyanezzel a figurával találkozunk (76. kép). Nemcsak a merengő tekintetű, szakállas öreg arc, de a csontos, munkás kezek is közös modell használatát bizonyítják. A Londonban kiállított kép már hasonló méreténél fogva is (80,7X75,6 cm) igen közel áll a budapesti kompozícióhoz. A művész hasonlóképp háttérként architektonikus elemeket alkalmazott, amely mellett a tájra nyílik kilátás. Itt a tömegükben ábrázolt kis épületek, a könnyedén megfestett különféle délszaki fák, a felhőkkel árnyékolt égbolt a kép hangulati aláfestését szolgálják. Alakjainak plasztikus megformálása, a ruharedők gondos elrendezése, kaligrafikus ábrázolása, melyet különös előszeretettel festett meg képein a művész azonos festői gyakorlatáról vallanak. A XVII. századi francia festészet alakulásának kérdéseivel foglalkozó szakirodalomban sokszor tesznek említést Poussin döntő hatásáról, de meg kell említenünk azt is, hogy a század második felében Le Brun művészetének eredményei is átmentek a közhasználatba. így érdekes módon kialakult egy olyan művészi stílus, melyben ezek a hatások egymással keverednek. 5 Boy er, J.: i.m. 135—136, fig. 110. Marseille. Nr. 124. 11 Boy er, J.: i.m. 136, fig. 111. 7 Religious and Biblical Themes in French Baroque Painting. Heim Gallery, Summer Exhibition. London, 1974. Nr. 9. A festményt Pierre Rosenberg határozta meg. Marseille p. 178. A kép jelenleg az Amherst-i múzeum tulajdonában van (Massachusetts). Alastair Laing szíves közlése, akinek a fénykép megküldését hálásan köszönöm.
