Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
Megjegyzések Lodovico Dondo Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájáról készült másolatához
éppen a protestáns felfogás ellen. Ezért látható Dondo-festményének Jakab apostola arcán ez a szinte torz rémület, ami Leonardo eredeti képén csak mély megdöbbenés, a hozzá készült windsori rajzon (50. kép) pedig mély érzelmi, de rémületet egyáltalán nem is mutató ábrázolás. Lodovico Dondo Szent Jakabja bizonyos hasonlóságot mutat a Certosa di Paviából 17 származó, később Londonba került freskó Jakab fejével, ott azonban még a torzult rémület nélkül. S a tongerloo-i 18 16. század közepe előtti freskón, amelyen a mantegnai jellegzetességű fejek szintén erősen kapcsolódnak a mantovai Dondo néhány fejének jellegzetességéhez — ott sem találjuk még ezt a rémült arckifejezést. A motívum-összefüggések vizsgálatából fontos életrajzi korrekciók felvetése is lehetségessé válik. Abból, hogy Leonardo Júdás rajzának a monumentális márvány Constantinus szobor volt az előképe — s ennek a jellegét a Dondo kép figurája is jól mutatja — olyan római utazására következtethetünk, amelyet csak ennek a szobornak a napvilágra hozása után tehetett meg, tehát 1486 után, amikor a szobrot feltárták és 1492-ben felvitték a Capitóliumra. A két fejtípus 19 közül az egyik, amely legkorábbi korszakából származik, s végigkíséri egész munkásságát az a határozott arcélű férfifej, amely az Utolsó vacsoránál Bertalan apostol profiljában jelenik meg, s a Dondo-festményen is jól látszik jellege, a leonardói embereszmény ábrázolás megértéséhez is alapvető jelentőségű. A másik, a klasszikus szépségű ifjú feje, amely a homorú orrú Camillus szoborral van kapcsolatban, az Utolsó vacsorához készített rajzokon Fülöp apostol gyönyörű profil fejénél és Jakab 3/4 szembenézetben ábrázolt fejénél jelenik meg. Éppen ennél az arcnál láthatjuk a másolatokon a legmegdöbbentőbb változást. A Jakab feje, az arc jellege, amely már az eredeti falfestményen is kissé megváltozott a rajz kedves, szomorú kifejezéséhez képest, a másolatoknál igen erős, torzító, rendkívül fontos változást mutat. Ennek az arcnak a leonardói jellegét a század közepe után jóformán teljesen eltorzult változatában találjuk meg. Leonardo Utolsó vacsorájában minden mozzanat benne van, s az egészet a csöndes szomorúságnak, de a reménynek, az emberiességnek a hangulata is átjárja. Fülöp apostolnak gyönyörű feje hatást gyakorolt később még Michelangelóra is, az Aurora fejének megformálásában látszik ez. Michelangelónak ismernie kellett Leonardonak ezeket a rajzait is. Leonardo a reneszánsz embert a maga hatalmas nagyszerűségében elsőként alkotja meg ábrázolásaiban, s az Utolsó vacsora apostolai is beletartoznak ebbe a sorba. Lodovico Dondo Utolsó vacsora másolatának jelentősége igen fontosnak tűnik Rubens Utolsó vacsora másolatrajzaival kapcsolatban is a motívumössze,7 Certosa di Paviából származó másolat, a felső rész levágva. London, Royal Academy. Marco d'Oggionónak, Giampietrinónak és Boltraffiónak is tulajdonítva. Matteini és Bossi rajzaihoz, Frey meszetéhez alkalmazta mintaképként. 18 Tongerloo, Antwerpen mellett, Andrea Solariónak attribuait olaj, vászon másolat, 4,18X 7 ,94 m. Repr. : M ö 11 e r : i. m. II. tábla, 117. I!) A leonardói két fejtípushoz vö. Pogány-Balás, E. : Remarques sur les têtes de guerriers de Léonard et le portrait colossal en bronze de Constantin. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 42. (1974) 41—54.
