Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)

Megjegyzések Lodovico Dondo Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájáról készült másolatához

nyaira való továbbszármaztatását is ábrázolja —• egy mozzanatba tömörítve. Az Utolsó vacsora összes lényegi mozzanatát ábrázolja Leonardo, úgy, hogy az még a bibliai jelenettől eltekintve is az egész emberiségre érvényes erővel van meg­jelenítve. A másolatok azonban mindig túlhangsúlyoznak egy-egy részletet, és a jele­net későbbi ábrázolásai is más-más mozzanatot ábrázolnak, túlhangsúlyoznak. Ezt az egységet csak nála találni meg — érdekes módon éppen ez ad alkalmat a gesztusok, Krisztus kéztartása, az előtte levő edények, részletek stb. különböző magyarázataira a kutatóknál. A másolatok túlhangsúlyoznak egy-egy részletet, pl. az apostolok ijedtségét — ami nemcsak Krisztus elárultatásának szól, hanem az Oltáriszentség elrendelésének is, és ezt éppen az idősebb Jakab apostol arcá­nak túlzott, eltorzult rémületében mutatják meg, még pedig úgy, hogy közvet­lenül ránéz a Krisztus bal keze előtti kenyérre és borra. Ezt a túlzottan eltorzult, rémült arcot a Leonardo-másolatok között először a Lomazzo-másolaton 10 látjuk feltűnni, 1561-ben, s nagyon erőteljesen mutatkozik meg a Dondo-képen is. A tridenti zsinat fontosnak tekintette az Eucharisztia elrendelésének kidombo­rítását az Utolsó vacsora ábrázolásokon — azt, hogy az Oltáriszentség Krisztus valóságos teste és vére, szemben a protestáns felfogással, mely csak jelképszerű értelmezésben fogja fel ezt — és ezt éppen az apostolok megdöbbenésével, ré­mületével vélte kifejezhetőnek. A tridenti zsinat után az Eucharisztia elrendelé­sének kihangsúlyozása éppen az apostolok szenvedélyes, rémült, stb. arckifeje­zése által domborodott ki, valószínűleg közvetlen egyházi előírás szerint — 1(1 G. P. Lomazzónak a milánói Santa Maria delle Pace kolostor számára 1561­ben készített freskóján jól látható a Jakab-fej túlzottan eltorzult arckifejezése. Repr. Möller: i.m. 103. kép.; Jakab apostol arckifejezésénél a megdöbbenésre, mint az Eucharisztia elrendelése miatti érzelmi kifejezésre, nemcsak az árulás miatti ijedt­ségre mutatnak rá Leonardo eredeti falfestményénél: A n t o n i e w i t z, J. B.: Das Abendmahl Lionardos. Anzeiger der Akademie der Wissenschaften in Krakau. Philo­logische Klasse. Krakkó, 1904. 53—56.; Einem, H. von: Das Abendmahl des Leonardo da Vinci. Arbeitsgemeinschaft für Forschung des Landes Nordrhein-Westfalen. Geistes­wissenschaften H. 99. Köln, 1961. 68.: „Leonard a aussi représente, comme le sujet l'exige, l'Institution du Sacrement Eucharistique. C'est de que n'a pas vu Goethe, ni d'autres commentateurs plus récents ... Ce n'est pas seulement l'annonce de la trahi­son, mais bien aussi l'Institution de l'Eucharistie qui reprend vie ici. Faisant allusion au Mysterium Fidei, le Christ s'offre lui-mêmes comme victime. La Cène Léonard de Vinci a rendu au sujet traité toute sa signification."; Steinberg: i.m. 306. sze­rint már Luca Pacioli az árulás mellett a megváltás szimbólumára utal, és Bartolom­meo da Siena „misztikus vacsorának" nevezi; 310. o. rámutat, hogy a „Vegyétek és egyétek" formula visszautal a Szentírásban János evangéliumának a kafarnaumi je­lenetére (János 6:52) „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök életű lesz", és abban a jelenetben a tanítványok egy része el is hagyta a Mestert, mondván: „Kemény beszéd ez . . ." stb. Ebben a ,, Shuddering houre"-ban az Utolsó vacsorának, ennél a „Terrible and awesome table"-nál, ahogy Steinberg idézi Jungmann alapján Johannes Chrisostomos szavait, érthető a megdöbbenés és ijedtség. Ennek az eltúlzását találni meg később a Jakab arc ábrázolásokon, amikor ici kellett hangsúlyozni ennek az eddig is ismert értelmezésnek a jelentőségét. (J u n g m a n n, J. A.: The Mass of the Roman Rite: Its Origin and Development. New York, 1951. I. 39.); Feddersen: i.m. 122. is a többértelműségre utal.; Jakab arcának változásai: Áhítatos, de nem döbbent Leonardo, Windsor 12552. sz. rajzon; Áhítatos, de döbbent Leonardo festmé­nyén, Castellazzo freskó, Certosa di Pavia, Cesare Magni; Rémült, de nem torzult, fájdalmas homlokráncokkal Tongerloo, hasonlít Krisztus arcához a velencei rajzon (Galleria dell'Accademia, n. 231.); Torzult, rémült: Lomazzo, Dondo, Bianchi Vespino, Rubens rajz, Soutman metszet (48. kép), Bossi festmény, van Dyck, Rubens utáni má­solat, spanyol magángyűjtemény.

Next

/
Thumbnails
Contents